Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke telefonbeszélgetést folytatott Vladimir Zelenszkij elnökkel, és bejelentette azon szándékát, hogy eurázsiai ügyekkel foglalkozó különleges képviselőt küld Ukrajnába. Lehetetlen megállítani az orosz-ukrán háborút Ukrajna álláspontjának és érdekeinek figyelembe vétele nélkül. Ezt megértették Pekingben.

         Hszi Csin-ping nagyképűen megszervezett moszkvai látogatása nem váltotta be a kínai várakozásokat. Putyin nem keresi a békét és nem hallgat senkire.

         Ugyanakkor Kína egyik javaslata az ukrajnai béke megteremtésére, amely előírja, hogy a felek szüntessék be a tüzet és kezdjék meg a tárgyalásokat, egyértelműen megfelel a Kreml érdekeinek, és eltér az ENSZ Alapokmányában meghatározott elvektől.

         John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának koordinátora ezt mondta egy online tájékoztatón: „Mindenki látta Kína 12 pontos tervét, és nagy nyilvánosságot kapott. Tűzszünetet követel” – mondta a Fehér Ház képviselője.

         Kirby megjegyezte, hogy egyrészt ez a javaslat meglehetősen ésszerűnek hangzik. Szerinte azonban az iménti tűzszünet valójában az ukrán területek orosz megszállók általi elfoglalását ratifikálja.

         „Lényegében ez elismerné Oroszország nyereségét a szomszédos ország területeinek erőszakos elfoglalásából. Ezenkívül lehetővé tenné, hogy az orosz csapatok továbbra is elfoglalják a szuverén Ukrajna területét. Ezért a mostani tűzszünet véleményünk szerint az ENSZ Alapokmányának újabb megsértését jelentené” – szögezte le a Fehér Ház képviselője.

         A Kreml politikája az agresszió ellenőrizetlen eszkalációja és a nukleáris fenyegetés aktív alkalmazása. Ez nem szolgálja a Kína érdekeit. Oroszország háborúval tönkreteszi azokat a piacokat, amelyek a kínai jólét alapját képezik. Az Orosz Föderáció kiszorítja Kínát Afrikából. Az ukrán-kínai kereskedelmi együttműködés is veszteségeket szenvedett el.

         Egy dolgot azonban még mindig érdemes megérteni: Ukrajna érdekeit nem veszi figyelembe Hszi és Macron béketerve. Kína és Franciaország vezetői hirtelen szinkronizálták érzelmeiket, „ujjongtak” az ukrajnai „konfliktusnak”. Úgy tűnik, a béke szent képlete még nem ismert, de maga a béke már nyáron várható. Vagyis Putyin tervét kezdik eladni Ukrajnának, de azt kínai trükkökbe burkolják, és francia közvetlenséggel kötik össze.

         „Ha azt akarod, hogy meghallgassák, meg kell tanulnod hallgatni.” A jelek szerint ezért az ukrán elnök beleegyezett a beszélgetésbe, előre tudva a kínai javaslat lényegét.

         Az amerikai és japán sajtó nemrég arról írt, hogy Hszi és Macron egyetlen politikai méhben „béketervet” szülnek. Nevezhetjük bipolárisnak, mert a munkát különböző politikai pólusok politikusai végzik. Nyilvánvaló, hogy mindenben megegyeztek Macron Hszi-i látogatása során. Az újságokból úgy tudni, a francia elnök felkérte kínai kollégáját, hogy beszéljen Zelenszkijvel. Ez kellett volna a projekt nyilvános megvalósításának kiindulópontjaként. A beszélgetés tegnap történt. Az ukrán elnök előző nap beszélt Macronnal.

         A Kínai Népköztársaság külön képviselőt küld Kijevbe, majd Moszkvába megy. Feladata a háború „politikai rendezése”, amelyet a kínai diplomaták „válságnak” neveztek. Mintha valami eszközről beszélnénk, amelyben módosítani kell a beállításokat, és minden stabilizálódik.

         Diplomáciai körökben azt feltételezik, hogy Hszi és Macron közzéteszi az orosz terv már nyilvánosságra hozott kínai változatát: a háború leállítását a frontvonal mentén és a határok kölcsönös elismerését. A „béke” francia változata nagyon édes pirulákat tartalmaz az ukránok számára: az egész folyamatot „tűzszünetnek” fogják nevezni, így Ukrajnának joga lesz a területek visszaszerzésére „nem katonai eszközökkel”.

         A tavaszi offenzíva előestéjén Kijev most már erős pozícióban van, és kielégítheti Kína és Franciaország „vágyait” – állítják diplomaták, de a Kreml már megfogalmazta azt a minimális trófeát, amelyet Ukrajnától el akar harapni: Donbászt, beleértve Mariupolt (mivel arról álmodik, hogy továbbra is belsőként tartsa az Azovi-tengert), a Krímet és a köztük lévő minimális szárazföldi folyosót.

         Az ukrán tisztviselők továbbra is megfogalmazzák az „1991-es határok” célját. Emellett Zelenszkij irodája készíti elő a terv saját verzióját, amelyet britek és amerikaiak is támogatnak. Benne van a csatatéri győzelem. A háború jövője ma leginkább a fegyveres erőkön múlik, ezért a francia-kínai kezdeményezést azzal a megértéssel kell kezelni, hogy még szükségünk lehet rá Oroszország megadásáról szóló aktus megvitatásához.