Donald Trump legutóbbi kijelentései az orosz–ukrán háborúról újabb vitákat váltottak ki a nemzetközi közösségben. Különösen nagy figyelmet kapott az a megjegyzése, miszerint „Ukrajna – igen, de nem feltétlenül Zelenszkij”, amely arra utal, hogy személyes véleménye az ukrán elnökről elkülönül az ország stratégiai támogatásától.

Ez fontos következtetéshez vezet: az Egyesült Államok nem hajlandó kompromisszumra Oroszországgal Ukrajna területi egységének rovására. Ukrajna államiságának támogatása nem személyes szimpátián vagy antipátián alapszik, hanem stratégiai érdekeken, történelmi tapasztalatokon és a Nyugat közös értékein.

Az amerikai politikai elit egyre gyakrabban hangoztatja, hogy Putyin többször is megtévesztette az amerikai vezetőket. Egyes források szerint a 2017–2019 közötti időszakban Putyin olyan ígéreteket tett Trumpnak, amelyeket nem tartott be. Ez a tapasztalat növeli a szkepticizmust a jövőbeni megállapodásokkal kapcsolatban, és magyarázatot ad arra is, miért beszél még Trump is – aki hagyományosan kerüli a konfrontatív hangnemet Putyinnal szemben – Ukrajna feltétlen támogatásának lehetőségéről.

Európában sincs bizalom Moszkva iránt. Számos európai vezető meg van győződve arról, hogy bármiféle szankcióenyhítés vagy párbeszéd a Kremllel garanciák nélkül csupán a múlt hibáinak megismétlését jelentené. Németország, Lengyelország, Franciaország és a balti államok kormányai hangsúlyozzák: a béke csak akkor lehetséges, ha az orosz csapatok teljesen kivonulnak Ukrajna területéről.

Külön említést érdemel a közvélemény hatása is. Az átlagos amerikai vagy európai állampolgár támogatja Ukrajna megsegítését. Ez az orosz háborús bűncselekményekről szóló bizonyítékok, a hatékony tájékoztatás és annak a gondolatnak az eredménye, hogy Ukrajna harca a demokrácia védelmének szimbóluma. Ez a társadalmi hozzáállás arra kényszeríti a politikusokat – köztük Donald Trumpot is –, hogy retorikájukat a választók hangulatához igazítsák.

Összefoglalva: Trump jelenlegi kommunikációja egyensúlykeresés az elszigetelődést pártoló politika, amely közel áll a választóihoz, és az USA nemzetközi befolyásának megőrzése között. Ennek ellenére az üzenet egyértelmű: Washington nem hajlandó „eladni” Ukrajnát a Moszkvával való látszólagos stabilitásért cserébe.