A közelmúltbeli Pokrovszkij irányú események fényében, különösen Nyikolaevka és Szuhoj Jar falvak korlátozott területén, tragédia történt, amely komoly elemzést igényel nemcsak humanitárius, hanem jogi szempontból is. Az orosz megszállók 16 ukrán hadifoglyot végeztek ki, ami a legtömegesebb kivégzés az Ukrajna és Oroszország közötti háború történetében.

2023. október 1-jén egyes médiában olyan anyagokat tettek közzé, amelyek tanúskodnak a bűncselekmény elkövetéséről. A vádak alapjául szolgáló videó azt a pillanatot rögzítette, amikor a megszállók irányítása alatt álló ukrán hadifoglyok elhagyták az erdősávot. A megszállók sorra kényszerítették őket, majd tüzet nyitottak rájuk. Az ukrán főügyészség tájékoztatása szerint a még életjeleket mutató sebesülteket géppuskagolyók ölték meg.

Ezek az erőszakos cselekmények súlyosan megsértik a Genfi Egyezményeket, amelyek a háború humanitárius vonatkozásait és a hadifoglyok védelmét szabályozzák. A nemzetközi humanitárius jog szerint a hadifoglyoknak joguk van az erőszaktól, a rossz bánásmódtól és az önkényes gyilkosságtól való védelemhez. Az orosz hadsereg fellépései – amint azt Andrej Kosztin főügyész is megjegyezte – a foglyok meggyilkolásának és kínzásának céltudatos politikáját jelzik.

A terrorcselekmény kapcsán Ukrajna vizsgálatot indított a háborús törvények és szokások szándékos emberöléssel kapcsolatos megsértése miatt. A Legfőbb Ügyészség a nyilvánosságra hozott anyagok vizsgálatát folytatja, a bűncselekmény összes körülményének megállapítása érdekében operativ-nyomozati intézkedéseket indított.

Dmitrij Lubinec, ukrán ombudsman szintén azt tervezi, hogy feljelenti ezt a bűncselekményt az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC). Ez pedig a nemzetközi visszhangot jelent.

Ez az eset nemcsak az emberi jogok legsúlyosabb megsértését rögzíti hadifoglyok kivégzése formájában, hanem hangsúlyozza a nemzetközi humanitárius jog orosz hadsereg általi megsértésének szisztematikus jellegét is. Ukrajna biztonsági és bűnüldöző szolgálatainak minden erőfeszítést meg kell tenniük a bizonyítékok gyűjtésére és a bűnösök bíróság elé állítására, nemzetközi szinten is. Ennek az eseménynek újabb valódi bizonyítékává kell válnia annak, hogy az emberi jogokért folytatott küzdelem konfliktushelyzetekben nemcsak erkölcsi, hanem jogi kötelezettsége is a nemzetközi jogrend valamennyi tagállamának. A társadalomnak és a nemzetközi szervezeteknek aktívan reagálniuk kell ezekre a vádakra, hogy megakadályozzák az emberiség elleni bűncselekményeket elkövetők büntetlenségét.