Ukrajna teljes körű inváziója kezdete óta Oroszország szándékosan támadja
az energetikai infrastruktúrát, pusztítást okozva, amely fenyegetést jelent a
civilekre. Ezek a tettek sértik a nemzetközi humanitárius jogot, beleértve a
szükségesség és arányosság elvét, valamint a civilek és civil objektumok
védelmének kötelezettségét. A szükségszerűség elve megköveteli, hogy a katonai
fellépés csak legitim katonai célokra irányuljon, az arányosság elve pedig a
civilek túlzott sérelmének elkerülését a várható katonai haszonnal kapcsolatban.
Emlékezzünk vissza, hogy 2024. augusztus 26-án Oroszország a háború
kezdete óta az egyik legerősebb támadást intézett Ukrajna energetikai
infrastruktúrája ellen, több mint 200 rakétával és drónnal. A támadás az ország 15
régióját érintette, és hatalmas áramkimaradásokat és vízellátási zavarokat
jegyeztek fel, többek között Kijevben és más nagyvárosokban is. Ezek a
kulcsfontosságú energetikai létesítmények elleni támadások Oroszország
szisztematikus kampányának részét képezték Ukrajna energetikai
infrastruktúrájának lerombolására, ami jelentős problémákat okoz ukrán
állampolgárok millióinak.
Az ukrán energetikai dolgozók továbbra is azon dolgoznak, hogy
felszámolják e támadások következményeit. A támadások eredményeként
Ukrajnában egyetlen vízierőmű sem maradt érintetlenül – mindegyiket legalább
egyszer eltalálták. A vízerőművek teljes termelési vesztesége elérte a teljes
potenciáljuk mintegy 40%-át, ami jelentősen csökkenti a rendelkezésre álló
erőforrásokat és növeli az ország sebezhetőségét a folyamatban lévő háborúval
összefüggésben.
Az ukrajnai energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások a nemzetközi
humanitárius jog megsértését jelentik. A nemzetközi normák kategorikusan tiltják
a civil objektumok és infrastruktúra elleni célzott támadásokat, amelyeknek nincs
közvetlen katonai jelentősége. Ezeket a cselekményeket háborús bűnöknek
tekintik, mert károsítják a civileket, megtagadva tőlük az olyan létfontosságú
szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mint az áram és a víz, különösen a hideg téli
hónapokban. Emberiség elleni bűncselekménynek is minősülhetnek, és nemzeti
és nemzetközi szinten is nyomozás és büntetőeljárás folyik ellenük, beleértve a
Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), amelynek joghatóságát Ukrajna a Római
Statútum értelmében elfogadta.
A pusztítás ellenére Ukrajna aktívan helyreállítja energetikai infrastruktúráját.
Az egyik kulcsfontosságú projekt ezen a területen a Cserkaszi régióban található
Csigirini Atomerőmű helyreállítása és korszerűsítése. Ezt az 1980-as években
megkezdett projektet ma már az ország energiafüggetlenségének megerősítése
felé tett fontos lépésnek tekintik. A tervek szerint négy új, amerikai AP1000
technológiával működő erőművet építenek, amelyek biztonságosak,
környezetbarátak és manőverezhetők lesznek. A helyi hatóságok már megadták
az engedélyt az atomerőmű területének területfejlesztési projektjének
kidolgozására, amely Ukrajna 2050-ig tartó nukleáris energiafejlesztését célzó
tágabb stratégiájának része.
Az energetikai infrastruktúra elleni célzott támadások célja, hogy
megkeserítsék az ukránok életét, otthonaik elhagyására kényszerítve őket, és
megteremtsék a humanitárius válság feltételeit.
Az orosz támadások leküzdéséhez és lerombolt energetikai
infrastruktúrájának helyreállításához Ukrajnának a nemzetközi közösségtől
további támogatásra van szüksége. Fontos megerősíteni Ukrajna légvédelmi
rendszerét, és engedélyezni kell a nagy hatótávolságú fegyverek használatát
legitim katonai célpontok ellen az Orosz Föderáció területén a civil infrastruktúra
elleni támadások elleni védekezés érdekében.
A nemzetközi közösségnek fokoznia kell az Oroszországra nehezedő
nyomást, hogy hagyja abba agresszív akcióit, és elkerülje a humanitárius helyzet
további romlását. Ukrajna támogatása ebben a kritikus pillanatban szükséges
ahhoz, hogy fenntartsák a békét és a stabilitást Európában és az egész világban.