Az utóbbi időben nem tapasztalt egység és összhang jellemezte a NATO madridi csúcstalálkozóját. A tagállamok támogatták Svédország és Finnország belépését, jóváhagyták a gyorsreagálású erők létszámának megsokszorozását, és elfogadták a katonai szövetség Oroszországot súlyos fenyegetésnek minősítő új stratégiai koncepcióját.

Mintha megelevenedett volna a múlt heti madridi NATO-csúcson Rejtő Jenő A három testőr Afrikában című könyvének nyitójelenete: „Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta. A gyalogos, az őrvezető és a géppuskás a padon foglaltak helyet, a hússaláta az asztalon, egy tálban.” A különbség annyi volt, hogy míg sokakat meglepett, legalábbis jókedvre derített a büfében osztogatott étlap tetején szereplő, egyébként gyorsan elfogyott orosz hússaláta, az asztalnál nem három, hanem harminc ország képviselői voltak jelen.

Az, hogy Oroszországot nem képviselte a hússalátánál magasabb rangú vendég, egyáltalán nem számít meglepetésnek. A világ nagyot fordult ugyanis azóta, hogy a 2010-es lisszaboni NATO-csúcson elfogadták a múlt hétig érvényben volt stratégiai koncepciót.

Oroszországot 12 éve a szövetség olyan stratégiai partnernek minősítette, amellyel folytatni kell az egyenrangúságon és átláthatóságon alapuló párbeszédet,

most viszont az európai országok és a NATO biztonságát fenyegető hatalomként határozták meg a tagállamok.

https://hvg.hu/360/202227__natocsucs_utan__agyhalottbol_elrettento_ero__nem_vart_hatas__fel_tamadas

#NATO #G7 #Ukrajna #Oroszország #terrorista