Görögországban ellentmondásos nyilatkozatok és tüntetések követték a vasúti tragédiát. Finnország egy lépéssel közelebb araszolt a NATO-csatlakozáshoz, Ankara azonban továbbra sem hajlik a jóváhagyásra. Rishi Sunak brit miniszterelnök pedig Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével újabb megállapodást kötött brexit-ügyben. Ezek voltak a hét legfontosabb külgazdasági és külpolitikai eseményei.

Kedd éjjel egy Athénból az ország északi részébe, Szalonikibe tartó személyvonat és a Szalonikiből Láriszába tartó tehervonat ütközött össze, mintegy 160 kilométer per órás sebességnél. Több kocsi kisiklott, legalább három lángba borult. A személyvonat 350 utasának többsége huszonéves diák volt, akik a görögkeleti böjt ünnepről tartottak hazafelé.

A baleset körülményei meglehetősen homályosak, a kormány független vizsgálatot rendelt el az ügy tisztázására, miközben Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök emberi hibáról beszélt. A közlekedési miniszter mellett a nemzeti vasúti társaság több vezetője is lemondott. Egy állomásfőnököt gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádoltak meg, a vasúti szakszervezet azonban csütörtökön sztrájkkal nyomatékosította álláspontját, miszerint a baleset oka az elhanyagolt hálózat volt.

Finnország közben egy lépéssel közelebb araszolt a NATO-csatlakozáshoz: a parlament nagy többséggel, 184 igen, hét nem és egy tartózkodás mellett elfogadta azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy az ország a katonai szövetség részévé váljon. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter azonban már most jelezte, Svédország továbbra sem tett egyetlen lépést sem a török elvárások teljesítése érdekében. Ennek fényében pedig Ankara még mindig nem hajlik arra, hogy rábólintson a finnek és svédek közös NATO-csatlakozási igényére.

Burjánzott tovább a héten a léggömb-saga is, ezúttal Szentpétervár légterét zárták le „azonosítatlan lebegő tárgy” miatt. A 112-es Telegram-csatorna arról számolt be, hogy az objektum egy nagy drónra hasonlított.

Háborús egyeztetések, újabb szankciók
Antony Blinken amerikai külügyminiszter az indiai G20-csúcstalálkozó alkalmával rövid időre találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Ez volt az első ilyen alkalom az ukrajnai orosz invázió kezdete óta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtófőnöke, Dmitrij Peszkov pedig arról beszélt, hogy szerinte az államfő nyitott a párbeszédre Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral. Ugyanakkor azt is jelezte, az európai politikusok részéről egyelőre nem érkezett semmiféle konkrét kérés időpont és helyszín egyeztetésére.

A japán kormány újabb büntetőintézkedéseket jelentett be Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt. A szankciók 143 természetes személyt és vállalatot érintenek, köztük a Wagner orosz biztonsági magáncéget.

Moszkva közben kibertámadást indíthatott a lengyel adóhivatal ellen. Ukrajnát egyébként napi szinten „ostromolják” a virtuális térben. A varsói kormány új menekültsegélyezési jogszabály alapján különben meghatározott időkereten túl hozzá kell járulniuk a megélhetési költségekhez a Lengyelországban élő ukrajnai menekülteknek.

Brexit-események
„Nagy áttörés” született hétfőn Windsorban, ahol Rishi Sunak brit miniszterelnök vendégül látta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy pontot tegyenek a hónapok óta húzódó északír probléma végére. Az új megállapodás értelmében azon áruk esetében, amelyek nem az EU-ba mennek tovább, hanem a végcéljuk Észak-Írország, nem lesz szükséges a külön adminisztráció.

A Napi.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint a windsori keretet enyhe túlzás áttörésként definiálni, de az kétségtelen, hogy nagy lépést jelenthet, ha mind az északír DUP párt, mind a brit parlament elfogadhatónak találja.

A brit Munkáspárt vezetője kijelentette, új gazdaságpolitika nélkül több közép- és kelet-európai gazdaság, köztük Lengyelország és Magyarország is belátható időn belül megelőzheti Nagy-Britanniát.

Forrás:https://www.napi.hu/kulfold/osszefoglalo-kulpolitika-kulgazdasag-heti-esemenyek.768250.html