A diplomácia és a nemzetközi politika világában előfordul, hogy a kialakult játékszabályok hirtelen megváltoznak. Úgy tűnik, ez a pillanat jött el Ukrajna támogatásával összefüggésben az orosz agresszió elleni harcban. Mint egy sakkozó, aki váratlanul feláldoz egy figurát egy stratégiai előnyért. Úgy tett merész lépést az Európai Parlament azzal a határozattal, amely alapjaiban változtathatja meg az erőviszonyokat a kelet-európai konfliktusban.

Ez a dokumentum felszólítja az EU-tagállamokat, hogy oldják fel azokat a korlátozásokat, amelyek megakadályozzák Ukrajnát abban, hogy nyugati fegyvereket használjon Oroszország területén lévő legitim katonai célpontok ellen. A képviselők nagy többsége által támogatott állásfoglalás tükrözi azt az egyre növekvő tudatot, hogy megfelelő védelem nélkül Ukrajna továbbra is ki van téve a lakosságát és infrastruktúráját érő folyamatos támadásoknak, mint egy sakktábla, amelyben kulcsfigurák hiányoznak.

Az Európai Parlament állásfoglalása fontos lépés a Nyugat Ukrajna támogatására vonatkozó stratégiájának újragondolása felé. A parlamenti képviselők hangsúlyozzák, hogy az elégtelen lőszerellátás és a használatuk korlátozása semmissé teheti a háborúban tett erőfeszítéseket. Ez a nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az európai országok és szövetségeseik határozottabb fellépésére sürgősen szükség van. Az Európai Parlament határozott álláspontja ellenére azonban továbbra is buktató a legfontosabb nyugati szövetségesek között az a kérdés, hogy Ukrajnát nagy hatótávolságú fegyverekkel látják el az orosz területek elleni csapásokhoz. Különösen a brit és az amerikai kormányok között vannak különbségek a kérdés megközelítésében.

A Keir Starmer miniszterelnök vezette brit fél ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajnának lehetőséget kell adni arra, hogy katonai létesítményeket csapjon le Oroszország területén. A brit delegáció azzal érvel álláspontját, hogy Ukrajnától nem várható el az eredményes harc, ha nem tud megtámadni olyan katonai létesítményeket, ahonnan Oroszország rakétákat indít, vagy amelyekről irányított légibombával felszerelt repülőgépek szállnak fel. Azt is hiszik, hogy Putyin nukleáris fenyegetései többnyire blöff.

Ezzel szemben Joe Biden amerikai elnök óvatosabb álláspontot képvisel. A Fehér Ház komolyan veszi Putyin állításait, miszerint a nagy hatótávolságú fegyverek használatára vonatkozó korlátozások feloldása mélyen az orosz területre való csapásra a NATO közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai háborúban. Biden ezen óvatossága miatt blokkolták azt a döntést, hogy Ukrajna engedélyt kapjon amerikai nagy hatótávolságú rakéták bevetésére Oroszország területén lévő célpontok ellen. A különbségek ellenére azonban a jelek szerint változhat a nyugati szövetségesek álláspontja. A brit miniszterelnök a Bidennel folytatott találkozó után utalt arra, hogy gyors döntés születhet Ukrajna fegyvereiről. Ez azt jelentheti, hogy aktív tárgyalások folynak, és kompromisszumos megoldást keresnek.

Fontos megjegyezni, hogy Nagy-Britannia öt volt védelmi minisztere és egy volt miniszterelnök sürgette a jelenlegi kormányfőt, hogy önállóan lépjen fel, és engedje meg Ukrajnának, hogy a Storm Shadow rakétákkal csapjon le orosz területre. Álláspontjukat azzal indokolják, hogy a további késlekedés Putyint csak bátorítja, és kötelességszegés lesz Ukrajnával és a nemzetközi biztonsággal szemben.

A helyzetet azonban technikai szempontok bonyolítják. Míg Nagy-Britannia elméletileg engedélyezheti a Storm Shadow fellövést az Egyesült Államok jóváhagyása nélkül, ezeket a rakétákat könnyen feltartóztathatják az orosz légvédelmi rendszerek, vagy elfordíthatják az irányt a GPS zavarása miatt. Ezeknek a rakétáknak a hatékony használatához egy másik, még mindig titkosított típusú navigációra van szükség, amely az amerikaiaké. Ez hangsúlyozza a szövetségesek közötti szoros együttműködés szükségességét Ukrajna hatékony támogatása érdekében.

Ebben az összefüggésben a Biden-adminisztráció “várakozó álláspontot” foglalt el, és azt várja, hogy Zelenszkij elnök mutasson be egy “győzelmi tervet”. Ez egy kísérlet lehet az egyensúly megtalálására Ukrajna támogatása és az Oroszországgal való közvetlen konfrontáció elkerülése között.

Jelenleg az események további alakulásának két fő forgatókönyvét vizsgálják. Az első feltételezi, hogy Biden elnök ennek ellenére zöld utat ad az ukrán védelmi erők minden típusú rakétájának, beleértve a nagy hatótávolságú rakétákat is. A második forgatókönyv szerint az Egyesült Államok jóváhagyja az amerikai célzórendszerek használatát a brit Storm Shadow rakétákhoz, ami növelné azok hatékonyságát anélkül, hogy közvetlen amerikai nagy hatótávolságú rakétákat bocsátana rendelkezésre.

Fontos hangsúlyozni, hogy az oroszországi stratégiai és katonai célpontok elleni csapások tilalmának feloldása sokkal gyorsabban hozhatja Kijev győzelmét és Európa békéjét, mint az a kísérlet, amely az agresszort arról biztosítaná, hogy “mindenki békét akar”. Az orosz vezetés ambícióit és agresszív viselkedését tekintve irreálisnak tűnik azt várni Oroszországtól, hogy megfelelő nyomásgyakorlás nélkül beleegyezzen a konfliktus békés rendezésében.

Több stratégiai előnnyel is járhat, ha Ukrajnának lehetősége nyílik arra, hogy katonai célpontokat csapjon le orosz területen. Először is lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy hatékonyabban lépjen fel az orosz támadásokkal szemben az ukrán terület elleni támadásokhoz használt rakétakilövők, repülőterek és egyéb katonai létesítmények megsemmisítésével. Másodszor, arra kényszerítheti az orosz vezetést, hogy gondolja át háborús stratégiáját, felismerve, hogy az orosz terület többé már nem sérthetetlen. Ezen túlmenően egy ilyen lépés erőteljes jelzés lehet a nemzetközi közösség számára a Nyugat eltökéltségéről Ukrajna támogatásában, és készen áll az orosz agresszióval szembeni ellenállásra. Ez fokozhatja az Oroszországra nehezedő diplomáciai nyomást, és esetleg felgyorsíthatja a konfliktus békés megoldásának keresését.

Végtére is, Ukrajnában és Európában a békéhez olyan feltételek megteremtése vezet, amelyek mellett az agresszió folytatása veszteséges és veszélyes lesz Oroszország számára. Egy ilyen stratégia fontos elemévé válhat az Oroszország területén lévő katonai célpontok elleni nyugati fegyverhasználati korlátozások feloldása. Ez nem a konfliktus eszkalálására való törekvést, hanem éppen ellenkezőleg, a gyorsabb lezárásának előfeltételeinek megteremtését jelenti olyan feltételek mellett, amelyek biztosítják a térség hosszú távú biztonságát és stabilitását. Ezért a nemzetközi közösség nehéz választás előtt áll. Egyrészt megértették, hogy meg kell erősíteni Ukrajna támogatását az orosz agresszió elleni küzdelem érdekében. Másrészt félnek a konfliktus esetleges eszkalációjától. A tapasztalatok szerint azonban az agresszor megbékítésének politikája ritkán vezet a kívánt eredményhez. Ehelyett a nyugati szövetségesek határozott és összehangolt álláspontja – beleértve Ukrajnának a hatékony védelemhez szükséges összes eszközt is – lehet a kulcsa az igazságos és tartós európai béke megteremtésének.