Az oroszok visszavonulásának véres nyoma: meddig tart az ukránok népirtása?

         Csak három ukrán városban – Bucsában, Izjumban és Limanban – az ukrán polgári lakosság körében megöltek száma közel 1000. Az orosz csapatok közvetlen parancsot kapnak a megszállt területek polgári lakosságának meggyilkolására terror, demoralizálás és az orosz hadsereggel szembeni ellenállás ellehetetlenítése céljából. Honnan űzték ki az oroszokat, ott vannak tömegsírok, ahol civileket öltek meg, és ami a legrosszabb, halálra kínozták őket. Ez egy rendszerszintű jelenség, amely az orosz fegyveres erők hadviselési eszközévé vált.

         November 4-ig Ukrajna fegyveres erői 375 települést (falvakat és városokat) szabadítottak fel az orosz hadseregtől Harkov, Herson és Donyeck régiókban. Az orosz hadsereg kénytelen elhagyni állásait, és mélyen visszahúzódni a megszállt területre. A felszabadult településeken az első dolog, ami feltűnik, a betolakodók által elkövetett szörnyűségek nyomai dühükben, amikor visszavonulásra kényszerültek. Szinte minden nap találnak új „tömegsírokat” rögtönzött temetkezésekkel. Hírhedtté vált a harkovi régióban (ukrán régióban) található Izjum városának külterülete, ahol több mint 400, a megszállók által kivégzett ember maradványait találták meg tömegsírjaikban. Miután az orosz csapatok elhagyták a donyecki régióbeli Liman városát, a megszállók lelőtték az összes fogva tartott férfit, megerőszakolták a nőket, majd megölték őket. Október 25-én Herszon megyében oroszok lelőttek egy autót civilekkel, amely Oleski faluból hajtott: a 37 éves sofőr és 14 éves fia meghalt. Október közepe óta az orosz csapatok fokozatosan csökkentik jelenlétüket a Herszon régió jobb parti részén, a térség balparti részébe történő evakuálás során a helyi házakat és üzleteket kifosztják, megpróbálják elvinni a az ellopott áruk nagy részét, amennyire csak lehetséges. Ugyanez a helyzet volt megfigyelhető, amikor az orosz csapatok március végén elhagyták a kijevi térséget: akkor is megfigyelték a tömeges kifosztást.

         Az oroszok dühükben erőteljesen igyekeznek minél nagyobb kárt okozni a megszállásuk alatt álló területen: ez egy történelmileg velejáró háborús taktika számukra, amelyben semmit sem hagynak maguk után. A helyzet legnagyobb borzalma abban rejlik, hogy Ukrajna még mindig orosz megszállás alatt álló területein az oroszok információs vákuumot hoztak létre – cellatornyokat rongáltak meg, átalakították a televíziót, tönkretették az internetet, és az általuk elkövetett atrocitások csak e területek felszabadítása után vált ismertté A fent leírt esetek pedig csak az orosz katonai közigazgatás teljes ellenőrzése alatt élő helyi lakosság körében váltak ismertté.

         Oroszország a XXI. században nemzeti alapon követi el az ukránok elleni népirtást az egész világ előtt, ami továbbra is az „aggodalmat” fejezi ki és próbál flörtölni Putyinnal, mint például E. Macron francia elnök. Közben az orosz megszállók középkori vadsággal mindent elpusztítanak Ukrajnában, amit csak tudnak. Ehhez azonnali reakcióra és konkrét lépésekre van szükség a Nyugat részéről: Ukrajna támogatásának és Oroszország elszigetelődésének olyannak kell lennie, hogy az Oroszország határaira leereszkedő „vasfüggöny” soha többé ne tűnjön el.

Részvény: