Hétfő óta teljes a felfordulás az ukrán-orosz határ orosz oldalának közvetlen közelében lévő Belgorod térségében. Ukrajna felől ugyanis Kijev támogatását élvező orosz fegyveresek hatoltak be Oroszország területére és állítólag ellenőrzésük alá vontak három kisebb települést. Moszkvában azt állítják, hogy a „terroristákat” kiszorították az országból vagy megölték őket, ám egyelőre úgy tűnik, még mindig nem állt helyre a rend. Ez volt az első alkalom, hogy a tavaly február óta tartó Ukrajna elleni invázió kezdete óta oroszországi területre is kiterjedtek a harcok.

Szétlőtt határállomások és megsemmisített harcjárművek szegélyezik az Oroszországba betört Putyin-ellenes orosz fegyveresek útját, ám egyelőre nem világos, mi volt az Oroszország Szabadsága Légió (LSZR) és az Orosz Önkéntes Egységek nevű szervezet tagjainak a célja.

Egyes források szerint a támadók az Ukrajnát támadó orosz hadsereg egyik fontos központjának számító Belgorodba is be akartak törni, és el akarták foglalni a titkosszolgálat épületét. Ezt megerősíteni látszik, hogy egy drón a város központjában csapódott be, ezzel célozhatták meg az FSZB épületét.

Belgorod környékén több településen is megjelentek az Ukrajna-párti orosz partizánok, ám végül visszavonulásra kényszerültek. Orosz források szerint hetven támadó vesztette életét a harcokban, a többieket pedig visszaszorították Ukrajna területére.

Ellentmondó közlések

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint mostanra stabilizálódott a helyzet és visszaköltözhettek otthonaikba a harcok miatt kitelepített polgári lakosok. Az LSZR – amelynek létezését korábban többen kétségbe vonták – azt állítja, harcosai továbbra is ott vannak Oroszországban és folytatják a harcot Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimje ellen. Helyi források szerint valóban vannak még „szabadságharcosok” Belgorod térségében, s az erdőkben és üres házakban rejtőzködő fegyveresek aknákat telepítenek az utakra és vasúti sínekre.

Az Ukrajna mellett harcoló orosz önkéntes egységek – legalábbis az ismert brit szakértő, Mark Galeotti szerint – meglehetősen vegyes összetételűek: a liberálisok mellett szélsőjobboldali fiatalok is beléptek a szervezetbe, utóbbiak azért, mert úgy vélik, hogy Oroszországnak nem a „szláv testvér” Ukrajna ellen kellene harcolnia, hanem a muszlimok és más „Oroszország-ellenes” erők ellen. „Abban bíznak az önkéntesek, hogy a maguk korlátozott eszközeivel hozzájárulhatnak a Putyin-rezsim bukásához” – magyarázta a szakértő.

Míg az orosz médiumok kivétel nélkül arról beszélnek, hogy a betörést ukrán nacionalisták hajtották végre, Ukrajna hivatalosan cáfolja, hogy bármi köze lenne az akcióhoz. Azt viszont a New York Times értesülései szerint elismerték Kijevben, hogy az ukrán hadsereg tudott a készülő támadásról, és a határ menti térségben állomásozó ukrán alakulatok biztosították a határt egy esetleges orosz ellentámadás ellen.

Az is az ukrán segítségre vall, hogy a támadók több harcjárművel lépték át a határt, s ezeket az eszközöket minden bizonnyal Ukrajna adta át a fegyvereseknek. Az orosz propaganda egyben azt is ismételgeti, hogy az orosz területre behatolt támadók nyugati fegyvereket használtak, s ezzel a nyugati államok ismét bebizonyították, hogy a háború tevékeny részeseivé váltak. Az amerikaiak is megszólaltak, ők azt hangsúlyozták, hogy nem segítették az akciót és nem bátorították Kijevet egy ilyen akcióra.

Ukrán taktika

Függetlenül attól, hogy az orosz önkéntesek mennyire voltak sikeresek, maga az a tény, hogy a háborúban álló Oroszországba gyakorlatilag akadálytanul bejuthattak az ellenséges katonák, arra utal, hogy komoly gondok vannak Oroszországban a határvédelemmel. Ez annak ellenére igaz, hogy a belgorodi körzet kormányzója, Vjacseszlav Gladkov korábban arról számolt be, hogy az állam tízmilliárd rubelt (mintegy 43 milliárd forintot) fordított a védelem megerősítésére. Gladkov arról is beszámolt, hogy a fő betöréssel párhuzamosan a határ több térségében is megjelentek Ukrajna felől érkező diverzánsok, illetve drónokkal is támadták a határ közelében lévő objektumokat.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport nevű zsoldoshadsereg alapítója és vezetője pedig arról beszélt, hónapokkal ezelőtt azt javasolta, hogy képezzenek ki önkénteseket Belgorod és Kurszk térségében, hogy megvédelmezhessék az országot egy betörés ellen. „Akkor azt a választ kaptam a hadvezetéstől, hogy ne ártsam bele magamat azokba a dolgokba, amikhez semmi közöm” – tette hozzá,

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, aki szerint a katonaság jól reagált a támadásra, közölte, hogy a hadsereg a jövőben is gyorsan és keményen fog válaszolni az ellenséges betörésekre. Arról nem beszélt, hogy a támadás miatt jelentős erőket kellett Belgorod térségébe vezényelni és biztosra vehető, hogy ezen katonák egy része még jó ideig ott is marad, hiszen nem kizárt, hogy az orosz önkéntesek újra megpróbálkoznak egy támadással.

Ez pedig azt jelenti, hogy Ukrajna – legalábbis részben – elérte célját. A nagy offenzívára készülő ország ugyanis az utóbbi hetekben igyekszik széthúzni az orosz védelmet a több mint ezer kilométer hosszú frontvonalon. A kisebb támadásokkal, illetve a tüzérségi és drónakciókkal folyamatosan mozgásra kényszerítik a védőket, s szakértők szerint Ukrajna célja az, hogy egy rést találva a védelmen betörjön az orosz állások mögé.

Önbombázott város

Belgorod egyébként nem először került be a hírekbe. Az ukrán tüzérség többször is támadta ágyúkkal és drónokkal a térségben lévő katonai raktárakat, illetve üzemanyagtárolókat, egy alkalommal pedig egy ukrajnai bevetésre készülő orosz harci repülőgép véletlenül a várost bombázta, a robbanás pedig súlyos károkat okozott a városközpontban. Az orosz hírforrások néhány óráig akkor is azt állították, ukrán támadás érte a lakónegyedet, ám végül elismerték, hogy technikai hiba miatt kioldódott egy élesített bomba.

Forrás:https://hvg.hu/vilag/20230525_Igy_zajlik_az_oroszukran_haboru_legfurcsabb_utkozete