2025. június 6-ra virradó éjjel az Orosz Föderáció az év eddigi legnagyobb összehangolt támadását hajtotta végre Ukrajna ellen. Összesen 452 légi csapásmérő eszközt vetettek be, ezek közül 407 volt Shahed típusú támadó drón, amelyek különböző irányokból – Kurszktól egészen a Krímig – érkeztek. A támadást Iszkander-M/KN-23 ballisztikus rakétákkal, H-101 és Iszkander-K cirkálórakétákkal, valamint H-31P típusú radarromboló rakétával is megerősítették.
Ez az éjszaka újabb megdöbbentő bizonyítéka annak, hogy a Kreml nem egy területért vívott háborút folytat – hanem megsemmisítő háborút. Nem a hadseregek között zajlik ez a harc, hanem a polgári lakosság ellen. Tizenhárom helyszínen kizárólag civil infrastruktúrát ért találat. 49 ember megsérült, és legalább három mentőszolgálati dolgozó – akiknek feladata életek megmentése, nem pedig célponttá válás – meghalt.

Ennek az éjszakának semmilyen stratégiai értelme nincs. Semmilyen logika nem indokolja – egy kivétellel: megfélemlíteni, elpusztítani, leigázni. Ez nem hadsereg hadsereg elleni háború. Ez tisztán és egyértelműen terrorizmus. És Oroszország – egy olyan állam, amely rendszeresen gyakorolja ezt a terrorizmust.

A hangzatos „béketörekvések” ellenére a Kreml továbbra is megpróbálja „a józan ész hangjaként” feltüntetni magát a nemzetközi színtéren, miközben arra törekszik, hogy saját, „befagyasztott konfliktusra” vonatkozó narratíváját elfogadtassa. Ám a június 5–6-i éjszaka világossá tette: Putyin által kínált „béke” csupán füstfüggöny, amely mögött cinikus népirtás, pusztítás és megfélemlítés húzódik meg.

A több száz drón megsemmisítése az ukrán légvédelem részéről a védelem rendkívüli szívósságáról és technológiai kapacitásáról tanúskodik, ugyanakkor aggasztó jelzés is: a Nyugat folyamatos támogatása nélkül – különösen légvédelmi rendszerek terén – a következmények katasztrofálisak lehetnének.

A civilizált világnak végre le kell vetnie az illúziókat. A Kreml nem fog önként megváltozni – nyomásgyakorlással kell rákényszeríteni. Politikai, gazdasági és diplomáciai úton. Eljött az idő, hogy újabb, szigorú szankciókat vezessenek be az orosz hadiipari komplexummal szemben, teljes technológiai embargót rendeljenek el a kettős felhasználású eszközökre, valamint másodlagos szankciókat azon országokkal szemben, amelyek segítenek megkerülni a korlátozásokat. És a legfontosabb: teljes nemzetközi elszigetelés. Egy terrorista államnak nincs helye a tárgyalóasztalnál – egészen a kapitulációig vagy az igazságszolgáltatásig.

Oroszország már nem is rejtegeti célját: Ukrajna, annak népe és kultúrája megsemmisítése. A Kreml minden erőforrását beveti a megtörés, a káosz és a halál elhintése érdekében. A világ pedig nem engedheti meg magának, hogy hallgasson vagy habozzon. Mert ma rakéták csapódnak Kijevbe, Lvivbe vagy Szumiba, holnap pedig bármely országba, amely nem hajol meg a terror előtt.

Ez nem helyi konfliktus. Ez kihívás mindazzal szemben, amit nemzetközi jognak, humanizmusnak és igazságosságnak nevezünk. És ennek figyelmen kívül hagyása olyan bűn, amely alig kevésbé veszélyes, mint maga az éjszakai támadás.