Az orosz információs művelet Zelenszkij legitimitásáról nem működik: a Nyugat továbbra is a racionalitás és az igazság oldalán áll

A teljes körű orosz invázió lehetetlenné tette Ukrajnában a 2024-ben esedékes elnökválasztás megtartását. Ezért csak idő kérdése volt az ukrán kormányt „illegitimitással” és „bitorlással” vádoló tájékoztató kampány. Az ukrán Hírszerző Bizottság február végén figyelmeztetett az orosz titkosszolgálat „Maidan-3” műveletére, amelynek célja az ukrán társadalom megosztása és Ukrajna külpolitikai támogatásának gyengítése. A működés egyik iránya a május 20-a után hozott kormánydöntések „illegitimitásának” érvényesítése. Vagyis Zelenszkij ötéves elnöki mandátumának lejárta után.

Az ukrán kormány legitimitásával kapcsolatos „kétségek” és a bitorlással kapcsolatos vádak 2014 óta részei az orosz tisztviselők propagandájának és retorikájának. Beilleszkednek a „nácik” általános narratívájába, akik „puccsban ragadták meg a hatalmat”. Konkrétan Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke 2023 novemberében üzenetet tett közzé a Telegramon, amelyben ugyanezen a listán Vlagyimir Zelenszkij elleni hatalombitorlással kapcsolatos vád, az ukrán állam és nyelv mesterségessége és más ismert ostobaságok is szerepelnek.

Az első tisztviselő, aki elkezdte felvázolni a Kreml „hivatalos álláspontját” az ukrán elnök legitimitásának kérdésében, Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov volt. Nyilatkozatai egy társadalmi-politikai vita keretében egy megkeresésre adott válaszként kerültek bemutatásra, egyben új lendületet adtak ennek a vitának és meghatározták annak vektorát. Március 1-jén Peszkov kijelentette, hogy a Kreml „Zelenszkijt legitimnek tartja”. Egy hónappal később a diktátor szónoka megígérte, hogy „közelebb májushoz veszi a kérdést”, április 28-án pedig arról biztosította, hogy „hamarosan Zelenszkij legitimitása megkérdőjelezhető lesz”.

Az orosz külügyminisztérium fontos szerepet játszik egy információs művelet lebonyolításában. Oroszország állandó ENSZ-képviselőjét, Vaszilij Nebenzját a „rossz zsaru” szerepével bízták meg. Március 22. óta rendszeresen kategorikusan kijelenti, hogy Vlagyimir Zelenszkij május 21. után állítólag elveszíti legitimitását. A feltételesen „jó zsaru” ebben a forgatókönyvben Lavrov külügyminiszter, aki finoman „nem ért egyet” beosztottja álláspontjával.

Az orosz propaganda a háború alatt folyamatosan támadja Vlagyimir Zelenszkijt. Most a korrupció, a függetlenség hiánya, a csalás és más „bűnök” vádjai mellé a legitimitás demonstratív „kétségei” és a hatalom bitorlásával kapcsolatos vádak is hozzáadódnak. A támadások célja Ukrajna belpolitikai stabilitásának aláásása, konfliktusok provokálása és mesterséges válság létrehozása, valamint Ukrajna külpolitikai pozícióinak gyengítése. Az oroszok végső célja Ukrajna maximális meggyengítése a belső destabilizáció és a nemzetközi támogatás architektúrájának lerombolása révén. Aminek viszont hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az orosz hadsereg kisebb erőfeszítéssel nagyobb eredményeket érjen el.

Az EU azonban felismerte a „fantomfenyegetést” a Kreml információs kampányában, és Ukrajna oldalára állt. Az Európai Uniónak nincsenek kétségei Vlagyimir Zelenszkij legitimitását illetően Ukrajna elnökeként. A megfelelő nyilatkozatot az EU diplomáciai szolgálatának elnöke, Peter Stano tette május 21-én, kedden egy brüsszeli tájékoztatón. Szerinte Ukrajna nem tarthat szabad választásokat az állandó orosz támadások és a menekültek milliói miatt. „Ilyen helyzetben lehetetlen választásokat szervezni. Lehetséges ilyen feltételek mellett embereket gyűjteni a szavazóhelyiségekbe? Putyin célpontjává válnak” – mondta Stano.

Úgy véli, hogy az ukrán társadalomban és a politikai pártok között kétségtelen, hogy ki a legitim államfő. „És abban sincsenek kétségeink, hogy ki Ukrajna elnöke. Ez Vlagyimir Zelenszkij” – fejezte be Stano. A lejárató információs kampányok lehetővé teszik az oroszok számára, hogy Putyin kétes legitimációjáról Zelenszkij állítólagos „illegitimitására” helyezzék át figyelmüket. A NATO, az EU és az ENSZ-főtitkár hivatala felhívta a figyelmet a megszállt területeken zajló álválasztások törvénytelenségére és az Orosz Föderációban a szavazás átláthatóságának hiányára. Egyik nyugati vezető sem gratulált Putyinnak az „újraválasztásához”, és a PACE hivatalosan is megtagadta, hogy elismerje őt legitim elnökként. Ám a világközösség megértéssel reagált az ukrajnai választások háború alatti elhalasztására: a világ egyetlen állama vagy befolyásos nemzetközi szervezet sem kérdőjelezte meg az ukrán elnök jogkörét.

Végeredményben az „illegitimitás” témájának tologatása beleillik a „bukott állam” propaganda-narratívájába, és de facto felhívás a világ szereplői számára, hogy Ukrajna sorsáról Ukrajna részvétele nélkül döntsenek.

Részvény: