Az Orosz Föderáció légierejének “utánzati játéka”: mire és miért?

A 2023. november 11-i délelőtti eseményeket Ukrajnában Oroszország katonai erődemonstrációja jellemezte. Állítások szerint orosz Tu-95MS stratégiai bombázók és MiG-31K vadász-elfogó gépek, amelyeket Kinzsal hiperszonikus rakétahordozóként ismernek, szálltak fel. Az oroszok kidolgozták azt a taktikát, hogy utánzati módon indítsanak rakétákat. Andrej Kovalenko, a dezinformáció elleni küzdelem központjának vezetője ezt a Telegramban jelentette be. “Amint mondtam, az oroszok készen állnak a hatalmas rakétatámodásra. Van elég rakétájuk, a stratégiai repülőtereken halmozódnak fel. A repülőgépek is készen állnak” – írta.

Bár tényleges rakétakilövést nem jegyeztek fel, ennek az akciónak több zavaró célja is volt.

Mindenekelőtt az ukrán fegyveres erők harckészültségének tesztje lett. A hagyományosan rakétacsapásokra használt orosz repülőgépek bevetése arra kényszerítette az ukrán légelhárító erőket, hogy aktiválják a fokozott készültségi módot. Ez lehetőséget adott Oroszországnak, hogy felmérje Ukrajna válaszlépéseit és a potenciális hatalmas támadások elleni küzdelem képességét. A rendelkezésre álló információk szerint Oroszország 16 Tu-95MS-t használt, amelyek közül 11 az Olenyja repülőtérről, 5 pedig az Engelsz-2 repülőterről szállt fel. E repülőgépek harci képességeire vonatkozó adatok szerint 22-42 cirkálórakétát szállíthatnak. Ezen kívül a Privolzsszkij repülőtérről 3 darab MiG-31K is felszállt, még 3 Kinzsal rakétával.

A katonai készültség felmérése mellett Oroszország akcióinak célja az volt, hogy pánikot és bizonytalanságot keltsen az ukrán lakosság körében. Nagyszabású légiriadó, tömeges áramszünet a “megelőző intézkedések” ürügyén, valamint a kormányzati intézmények leállása és a közlekedés összeomlása – mindez egy újabb hatalmas rakétacsapás várakozásának légkörét teremtette meg. Az aránytalan és indokolatlan, az energiarendszer védelmének szükségességével indokolt áramszünetek csak fokozták az állampolgárok aggodalmát és a hatóságok bizalmatlanságát a stabil villamosenergia-ellátás biztosításával kapcsolatban. Ez elkerülhetetlenül negatív hatással volt az ország társadalmi-gazdasági helyzetére. A kormányzati intézmények leállása és az ezekből adódó közlekedési problémák jelentős kényelmetlenséget okoztak az állampolgároknak, és akadályozták a társadalom normális működését. Az energetikai nehézségek és a mindennapi élet zavarai kombinációja csak növeli a félelemérzetet a lakosság körében.

A tényleges rakétaindítások hiánya ellenére Oroszország november 11-i akciói elsősorban pszichológiai nyomásgyakorlásra, az ukrán társadalom destabilizálására, valamint a hadsereg és a hatóságok reakciójának ellenőrzésére irányultak. Ez az akció, amely az orosz hibrid agresszió szerves részét képezi, jelentős károkat okozott Ukrajna stabilitásának.

Az ilyen orosz provokációk állandó fenyegetést jelentenek Ukrajnára. Ilyen akciókkal Oroszország igyekszik próbára tenni az ukrán légvédelem képességeit, pánikot kelteni a lakosság körében és aláásni a hatóságokba vetett bizalmat. Ezek az intézkedések Oroszország tágabb stratégiájának részét képezik, amelynek célja az ukrajnai helyzet destabilizálása és erőforrásainak kimerítése.

Ilyen taktikával Oroszország megpróbálja megviselni Ukrajnát, aláásni gazdaságát, és csökkenteni az állampolgárok hatóságokba vetett bizalmát. Ezért az ukrán vezetésnek továbbra is keresnie kell az állam és a társadalom ilyen provokációkkal szembeni ellenálló képességét, katonai és nem katonai intézkedésekkel.

Az Orosz Föderáció Ukrajna kimerítésére, gazdaságának és társadalmi stabilitásának aláásására törekszik, hogy a jövőben nagyobb befolyást gyakoroljon az országban zajló folyamatokra. A polgárok hatóságokba vetett bizalmának aláásásával Oroszország megpróbálja gyengíteni az ukrán ellenállást, és talán a jövőben megkönnyíteni a nyílt agresszió eszkalációjához vezető utat.

Ezért Oroszország november 11-i akciói elsősorban pszichológiai nyomásgyakorlásra, az ukrán társadalom destabilizálására, valamint a hadsereg és a hatóságok reakciójának tesztelésére irányultak. Bár tényleges rakétaindításokra nem került sor, ez az akció jelentős károkat okozott Ukrajna stabilitásának. Ez szerves része Oroszország hibrid háborújának, amelynek célja Ukrajna erőforrásainak kimerítése és ellenállásának gyengítése. Az ilyen provokációk elleni küzdelem összetett, katonai és nem katonai jellegű erőfeszítéseket igényel.

Részvény: