Az Orosz Föderáció háborús bűnökkel vádolja Ukrajnát, hogy elfedje sajátját, és a lelőtt IL-76 esete ennek egyértelmű példája.

Az Orosz Föderáció Nyomozó Bizottsága összefoglalta az Il-76 katonai szállító repülőgép 2024 telén történt lezuhanásával kapcsolatos orosz nyomozást. A Kreml hivatalosan Ukrajnát tette felelőssé a történtekért, és azt állítja, hogy 65 ukrán fogoly volt a fedélzeten. Az orosz Nyomozóbizottság közleményét június 25-én tették közzé a honlapján.

Az oroszok kijelentették, hogy maximális bizonyítékuk van, amit az Il-76 becsapódási helyén találtak. A belgorodi régió Korocsanszkij kerületében, Jablonevo falu közelében lévő mezőn a repülőgép törmelékét és – ahogy mondják – a MIM-104 Patriot légvédelmi rakétarendszer töredékeit gyűjtötték össze. Állítólag 116 törmeléken találták meg a rakéta becsapódásának nyomait.

Eközben a Honvédelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának képviselője, Andrej Juszov azt mondta, hogy a repülőgépen tartózkodó foglyok státusza nem változott – nem tekintik őket halottnak. Ugyanakkor az orosz hatóságok megtagadták, hogy az ukrán és nemzetközi nyomozók kivizsgálják a repülőgép-szerencsétlenséget.

Az incidens óta az orosz fél aktívan kutat a PATRIOT rakéták törmelékei után Ukrajna ideiglenesen megszállt területein. A kutatások célja nyilvánvaló volt: bizonyítékokat gyűjtani, amelyekkel megvádolni Ukrajnát egy állítólagosan ukrán hadifoglyokat szállító repülőgép megsemmisítésével. Az úgynevezett nyomozás teljes időtartama alatt azonban az orosz fél nem szolgáltatott meggyőző bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a katasztrófa napján ukrán foglyok tartózkodtak volna az Il-76 fedélzetén.

A nemzetközi jog szerint a hadifoglyokat tartó állam a felelős biztonságukért, beleértve a csere céljából történő szállítást is. Ez egy kulcsfontosságú pont, amely kétségbe vonja a foglyok katonai repülőgép fedélzetén történő szállításának orosz verzióját. A gyakorlat azt mutatja, hogy általában közúti szállítást használnak ilyen célokra, nem pedig katonai szállító repülőgépeket. Ráadásul az orosz halottak listáján azon ukrán foglyok neve is szerepelt, akiket 2024. január 3-án, három héttel az IL-76-os incidens előtt kicseréltek. Ez egy súlyos ellentmondás, amely aláássa az események orosz fél által bemutatott hivatalos verziójába vetett bizalmat.

Az, hogy Oroszország nem hajlandó átadni állítólagos ukránok holttestét, és megakadályozzaUkrajna azon kezdeményezését, hogy az ENSZ és a Vöröskereszt részvételével nemzetközi bizottságot hozzanak létre az incidens kivizsgálására, csak fokozza a kételyeket Moszkva kijelentéseinek valódiságával kapcsolatban. Ha feltételezzük, hogy az Orosz Fegyveres Erők katonai szállítógépei valóban foglyokat szállítottak, akkor ez emberi pajzsként való cinikus használatnak tekinthető, ami a nemzetközi jog durva megsértését jelenti.

Fontos megjegyezni, hogy a Harkov régióban regisztrált ágyúzás intenzitása közvetlenül összefügg azzal, hogy az elmúlt évben megnövekedett a belgorodi repülőtérre küldött katonai szállító repülőgépek száma. A lezuhant Il-76-os gép a 117. katonai szállítórepülőezredhez tartozott, amely többször is részt vett az ukrán területek elleni támadásokhoz használt fegyverek és lőszerek szállításában. A repülőgép zuhanás közbeni megsemmisülésének jellege – a töredékei nagy távolságra szétszóródtak – arra utal, hogy a fedélzetén robbanóanyagok voltak, valószínűleg harci készlettel ellátott rakéták, amelyeket olyan pozíciókra szánták, ahonnan Harkov régióra és Harkov városára lehet támadni.

Érdemes hangsúlyozni, hogy a fogolycserére való felkészülés során az áthelyezési zónában minden katonai művelet, legalábbis a tüzérségi lövöldözés általában megszűnik. A hadifoglyok biztonsága érdekében mindkét félnek meg kell állapodnia a hadművelet részleteiben. Ebben az esetben azonban Oroszország nem figyelmeztette az ukrán felet a tervezett szállításról, nem állapodott meg légi folyosóról, és nem jelezte a repülőgép foglyok szállítására való felhasználásának szándékát sem, amire mindig is a korábbi fogolycserék keretében került sor.

Oroszország ilyen lépései az információs hadviselés tágabb stratégiájába illeszkednek. Moszkva rendszeresen háborús bűnökkel vádolja Ukrajnát, amelyeket gyakran maga is elkövet. Az ilyen vádak célja nyilvánvaló: megpróbálni leállítani vagy korlátozni a nyugati katonai segélynyújtást Kijevnek, Ukrajnát kedvezőtlen színben tüntetve fel a nemzetközi színtéren.

Ezzel az incidenssel összefüggésben fontos emlékezni a konfliktus tágabb képére. Oroszország továbbra is agresszív háborút folytat Ukrajna ellen, megsérti a nemzetközi jogot, és számos módszert – beleértve az információs manipulációt is – alkalmaz céljai elérése érdekében. Az IL-76-tal történt tragédia újabb epizódja lett ennek az összetett és sokrétű konfrontációnak, amelyet az Orosz Föderáció csak súlyosbít dezinformációs kampányával.

Részvény: