A Kreml által „barátságtalannak” tartott országok részesedése az orosz exportelszámolásban 50 százalék alá csökkent 2022-ben. Közben a kínai és orosz fizetőeszközök aránya megugrott.

Kína részesedése az orosz exportelszámolásban tavaly több mint harmincszorosára nőtt, a rubelé pedig csaknem megháromszorozódott, a rubel és az orosz állam által barátinak minősített valuták az exportelszámolások több mint felét tették ki, a dollár és az euró részesedése 48 százalék volt.

A jüan részesedése 0,5-ről 16 százalékra nőtt, míg rubelé 12-ről 34-re emelkedett. A többi „baráti fizetőeszköz” 2 százalékot tett ki a teljes exportelszámolásból.

A barátságtalan országok által bevezetett nagyarányú szankciók hátterében 2022 márciusa óta az orosz gazdaságban széleskörű strukturális átalakulás ment végbe, a többi között a külkereskedelmi elszámolások tekintetében is
– áll az orosz nemzeti bank közleményében.

A Kreml által barátságtalannak tartott országok aránya (a dollár és az euró) az elszámolásban 87-ről 48 százalékra csökkent.

Az import-vonatkozású fizetések szerkezete is megváltozott:

a barátságtalan országok devizáinak aránya 65-ről 46 százalékra csökkent;
a jüan részesedése 4-ről 23 százalékra nőtt,
a rubel részesedése az import elszámolásaiban 29-ről 27 százalékra esett vissza,
a többi „baráti fizetőeszköz” részesedése pedig 2023 elején 4 százalék volt.
(Szerző: Horváth Balázs)

Forrás:https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/oroszorszag-szankciok-kreml-nemzeti-bank-kina.768507.html