A közelmúltban tartott Oroszország-Afrika partnerségi konferencián az Orosz Föderáció fokozta Nyugat-ellenes retorikáját, és Afrika szövetségeseként pozicionálta magát az úgynevezett “neokoloniális”befolyásokkal szemben. E álarc mögött azonban Oroszország valódi szándékai rejtőznek: manipulálni az afrikai vezetőket, hogy olyan partnerségekre lépjenek, amelyek lehetővé teszik a szankciók megkerülését, fontos források megszerzését és egyúttal “jótevőként” való fellépést. Oroszország az a kísérlete, hogy Ukrajnát az afrikai kontinens “terrorizmusának támogatásával” vádolja, alaptalan elterelő manipuláció, amelynek célja saját destabilizáló tevékenységének elrejtése.
Georgij Mihno, az orosz Külügyminisztérium új kihívásokkal és veszélyekkel foglalkozó osztályának igazgatója a közelmúltban azzal vádolta Ukrajnát, hogy “terrorista csoportokat támogat” Afrikában. Azonban Oroszország katonai akciói Ukrajnában, ideértve a területek illegális annektálását és a dokumentált háborús bűnöket, tárnak fel olyan rezsimet, amely figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot. Ez a képmutatás azt mutatja, hogy Oroszország békéről és stabilitásról szóló retorikája elrejti a konfliktusok provokátoraként betöltött szerepét nemcsak Kelet-Európában, hanem az afrikai országokban is.
A tények torzítása a Kreml az a kísérlete, hogy Ukrajnát a terrorizmus támogatójaként mutassa be. Valójában Ukrajna harca az orosz agresszió ellen éppen azért nyert nemzetközi támogatást, mert a szuverenitás és a demokrácia elvét igyekszik megvédeni. Eközben Moszkva az orosz-afrikai konferenciához hasonló eseményeket saját gazdasági érdekeinek érvényesítésére használja fel, és arra buzdítja az afrikai országokat, hogy kockáztassák kapcsolataikat nyugati partnerekkel azzal, hogy szankcionált orosz tisztviselőkkel lépnek kapcsolatba. A fórum az orosz propaganda platformjává válik, miközben az afrikai országok valós problémáit, például az infrastruktúrát és a gazdasági fejlődést továbbra is beárnyékolja Oroszország hatalmának kivetítése.
Az afrikai vezetőknek mérlegelniük kell a Moszkvával kötött gazdasági partnerség következményeit. Míg Oroszország befektetéseket és biztonságot ígér, a valóságban gyakran az erőforrások kimerüléséhez, a környezet leromlásához és a Moszkvától való hosszú távú gazdasági függéshez vezet, nem is beszélve az esetleges nemzetközi elszigetelődésről.