- február 26-án az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a magyar kormány megsértette az uniós jogot, amikor nem hosszabbította meg a független Klubradio műsorszolgáltatási engedélyét. Az adó 19 éven át folyamatosan sugárzott egészen 2021 februárjáig, amikor a nemzeti médiaszabályozó hatóság állítólagos eljárási hiányosságokra hivatkozva nem újította meg a frekvenciaengedélyt. Azóta a rádió csak online formában működhet.
Szimbolikus jelentőségű ügy a médiaszabadság szempontjából
A Klubradio az egyik kevés olyan platform volt Magyarországon, ahol rendszeresen elhangzottak kritikus vélemények a Orbán Viktor vezette kormány és a hosszú évek óta kormányzó Fidesz tevékenységéről. Az ellenzéki érzelmű lakosság jelentős része számára a frekvencia megvonása politikailag motivált döntésnek tűnt.
Az uniós bírósági döntés az Európai Bizottság és Budapest közötti, évek óta húzódó vita újabb fejezete, amely a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége és a médiaszabadság kérdéseit érinti. Brüsszel többször aggodalmát fejezte ki a médiatulajdon koncentrációja és a pluralizmus szűkülése miatt.
Médiakoncentráció és a KESMA szerepe
A Fidesz több mint 15 éves kormányzása alatt a közszolgálati média közvetlen vagy közvetett módon kormányzati befolyás alá került. Számos magántulajdonban lévő médiumot a kormányhoz közel álló üzletemberek vásároltak fel, mások pedig megszűntek.
A kormánypárti kommunikációban kulcsszerepet játszik a KESMA (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány), amely több száz újságot, televíziós csatornát és online felületet fog össze. Kritikusai szerint az ilyen mértékű koncentráció jelentősen korlátozza a médiapluralizmust és torzítja az információs piacot.
Új felvásárlások a választások előtt
További aggodalmat váltott ki, hogy a svájci Ringier médiacsoport nemrég eladta magyarországi érdekeltségeit, köztük az ország legnépszerűbb bulvárlapját, a Blikk című lapot. A vásárló az Indamedia Network volt, amelyet a kormányhoz közel álló médiavállalatként tartanak számon.
A legnagyobb példányszámú bulvárlap feletti ellenőrzés megszerzése tovább erősítheti a kormány kommunikációs pozícióit a parlamenti választások előtt, amikor a médiamegjelenés kulcsfontosságú szerepet játszik.
Visszaesés a sajtószabadság rangsoraiban
Uniós intézmények és magyar jogvédő szervezetek egyaránt bírálják a kormányt a sajtószabadság korlátozása miatt. Magyarország helyezése a nemzetközi sajtószabadság-indexben jelentősen romlott: 2025-ben a 68. helyen állt, míg 2010-ben még a 23. helyet foglalta el.
A Klubradio ügye az európai közönség számára nem pusztán egy nemzeti szintű vita egy kormány és egy független médium között. Sokak szerint ez próbaköve annak, hogy az Európai Unió mennyire képes megvédeni saját alapértékeit, különösen a véleménynyilvánítás szabadságát és a médiapluralizmust a tagállamokon belül. Az uniós bíróság döntése megerősíti Brüsszel jogi álláspontját, ugyanakkor továbbra is nyitott kérdés, hogy ez valódi változást hoz-e a magyar médiakörnyezetben.