Donald Trump nem csak a hagyományos európai politikai elitet, de időnként a vele szimpatizáló populista, jobboldali pártokat is zavarba hozza. Az amerikai elnök fellépései alkalmasak arra is, hogy megosszák ezeket a pártokat, mert úgy érzik, Trump az ő országukra is veszélyt jelent, ezt pedig szóvá kell(ene) tenni, mert ezt várják a választóik is.

Vajon melyek a hasonlóságok az európai jobboldal-szélsőjobboldal és a tengerentúli példakép között? Vállalható-e Európában a jogállami intézmények lebontása, semmibe vétele? Trump erősítheti-e az EU-t, miközben gyengíti a transzatlanti kapcsolatot? És hogyan viszonyul ehhez a guruló rubelek gyakorlata?

Az EUfória podcastban Arató László és Folk György vendége, Nagy Zsolt, a Polémia Intézet politikai elemzője volt, aki többek között arról beszélt, hogy a radikális jobboldal paradoxonja, hogy bár mindenki szuverenista, de mindenki a saját szuverenitását akarja elsődlegesen megjeleníteni.

Trumpnak teljesen természetes, hogy elmegy ahova akar és elfoglal amit akar, mert amerikai szuverenitásban ez az elsődleges, kiterjeszti a hatalmát Venezuelára, kiterjeszti a hatalmát az egész északi kontinensre, amibe Grönlandot is beleérti

– mondta Nagy Zsolt. Ugyanakkor a Grönlanddal kapcsolatos vitában az európai populista vezetők igyekeztek látványosan távol tartani magukat az egész problémától.

Hogyha nincsen fizikai attrocitás, hogyha ezt a tárgyalóasztaloknál meg lehet beszélni, akkor Grönland eléggé messze van ahhoz, hogy egyes populista vezetőknek ne kelljen azt mondania, hogy akkor választok Európa és Trump között

– fogalmazott az elemző. Az EUrologus és a HVG közös podcastja online felületeinken érhető el.