Magyarország üzleti környezetét erősen hátráltatja a szabályozói környezet kiszámíthatatlansága, a célzott és diszkriminatív gazdaságpolitika, valamint az innovációs bázis gyengesége – állapította meg 2025-ös országjelentésében az Európai Bizottság. A brüsszeli elemzések szerint a hazai kis- és középvállalkozások nem kapcsolódnak be kellő mértékben a tudásalapú gazdaságba, míg az állami beavatkozás egyre torzabb versenyhelyzetet teremt. A problémák közt sorolják, hogy a kutatás-fejlesztés alulfinanszírozott, a szaktudás hiányzik, a külföldi tőke pedig egyre óvatosabb. A brüsszeli elemzés meglehetősen komor képet fest a magyar gazdaság hosszú távú növekedési kilátásairól.

Az Európai Bizottság friss jelentésében azt állítja, hogy a magyar gazdasági környezet súlyosan torzult: a dokumentum szerint a vállalkozásokra kivetett szektorális különadók, hirtelen bevezetett árszabályozások és a piaci belépési akadályok az egyik legfőbb kihívást jelentik az új beruházások és az innováció számára. 

A dokumentum idéz az Európai Beruházási Bank (EBB) által készített 2024-es felmérésből is ezt alátámasztandó: emellett az energiaárak és a munkaerőhiány mellett a „jövő bizonytalansága” a leggyakrabban említett gátja a fejlesztési döntéseknek.

Az ad hoc szabályozás mélyreható probléma

A brüsszeli elemzés kimondja, hogy a szabályozói környezet bizonytalansága nemcsak az új beruházásokat, hanem a versenyt is visszaveti. A bizottsági értékelés példákat is hoz: így az egyes szektorokat célzó adókat (cementgyártás, biztosítások, gyógyszeripar), piacra lépési korlátozások (különösen a 400 négyzetméternél nagyobb boltok esetében), vagy az árszabályozás alkalmazása (agrártermékek) egyaránt azt jelzik, hogy az üzleti környezet nem semleges, vagyis vannak kivételezett és hátráltatott szereplők. 

Kiemelik, hogy sokszor ezek a szabályozások nem is felelnek meg az EU-szabályozásoknak, így felidézik, hogy a 2024. szeptemberi, a Spar ügyében hozott uniós bírósági ítélet szerint az élelmiszerek árplafonja mellett bevezetett készlettartási előírások uniós jogba ütköztek. A Bizottság szerint az ilyen intézkedések visszafogják a külföldi befektetők érdeklődését, különösen a kiskereskedelemben.

A piac torzulása nemcsak szabályozási, hanem tulajdonosi szinten is megjelenik. A jelentés rámutat: az állami és „kormánybarát” tulajdonosi körök térnyerése a bankszektorban, a közműveknél és a médiában tovább gyengíti a verseny dinamikáját. Az összeolvadások versenyfelügyeleti vizsgálat alóli kormányzati mentesítése pedig egyre több olyan piaci tranzakciót enged át, amelyek hatása felmérhetetlen marad. 

Ahogy arról a Portfolio-n többször is írtunk, a magas vállalatfelszámolási számot a Bizottság is kockázatnak látják: az alacsony üzletindítási és túlélési arány, valamint a háromszorosára nőtt csődeljárási gyakoriság 2024-ben az EU-ban is kiugró volt.