Mario Draghi, az Európai Bizottság különmegbízottja, az Európai Központi Bank korábbi elnöke az Európai Parlament előtt világos figyelmeztetést intézett az államszövetséghez: az Európai Uniónak sürgősen egy versenyképességi reformra van szüksége, különben súlyos következményekkel kell szembenéznie. Erősebb fellépést szorgalmaz Kínával szemben, elmélyíteni az EU integrációját a tőkepiaci unió létrehozásával, korlátozná az állami támogatásokat, egyszerűsítené az uniós szabályozást, miközben növelné az innovációba történő befektetéseket. Összességében számos olyan lépést sürget, amelyek a magyar kormány eddigi gazdaságpolitikájával ütköznek.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke és az Európai Bizottság versenyképességi reform kidolgozásáért felelős különmegbízottja, szeptember 17-én tartott beszédében mutatta be javaslatcsomagját a törvényhozóknak.
Egy világos és súlyos figyelmeztetést fogalmazott meg:
az Európai Unió versenyképessége rohamosan romlik, és ha nem lépnek fel hatékony reformokkal, Európa gazdasági és politikai jelentősége végzetesen meggyengülhet.
Beszéde központjában az a sürgető kérdés állt, hogy miként lehet biztosítani Európa hosszú távú versenyképességét a változó globális gazdaságban, miközben megőrzik az uniós alapértékeket, mint a demokrácia, szabadság és fenntarthatóság.
Draghi nyitó gondolatai szerint az európai gazdaság rendkívül kiszolgáltatott a globális folyamatoknak.
„Európa a legnyitottabb a világ összes nagy gazdasága közül, ezért nekünk fáj minden a legjobban” – mondta, utalva arra, hogy az EU kereskedelmének GDP-hez viszonyított aránya meghaladja az 50%-ot, míg ugyanez az arány Kínában 37%, az Egyesült Államokban pedig 27%. Az energiaárak tekintetében Európa hátrányban van, hiszen az európai cégek kétszer-háromszor magasabb költségekkel szembesülnek, mint amerikai vagy kínai versenytársaik.
A geopolitikai feszültségek, a technológiai forradalom gyorsulása és a kereskedelmi háborúk tovább súlyosbítják ezt a helyzetet
– fogalmazott az EKB korábbi elnöke.
Elmondta, hogy
A legnagyobb veszély azonban nem az, hogy Európa hirtelen elszegényedik, hanem hogy fokozatosan veszít versenyképességéből, ami hosszú távon súlyos következményekkel járhat.
„Aggódom, hogy idővel Európa kevésbé lesz prosperáló, kevésbé egyenlő, kevésbé biztonságos, és ennek eredményeképp kevésbé lesz képes dönteni saját sorsáról” – fogalmazott Draghi. Hozzátette, hogy az EU elveszítheti azon képességét, hogy
valóban biztosítani tudja polgárai számára az uniós alapértékeket, mint a békét, egyenlőséget és jólétet egy fenntartható környezetben.
Az egyik legaggasztóbb terület, amelyet Draghi kiemelt, az EU technológiai és innovációs elmaradása az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. A 2021-es adatok szerint az európai cégek mintegy 270 milliárd euróval kevesebbet költenek kutatás-fejlesztésre (K+F), mint amerikai versenytársaik. Az európai ipari struktúra régóta változatlan, és Draghi szerint a probléma mélyén az áll, hogy az új technológiákat fejlesztő vállalatok nem tudnak igazán megkapaszkodni az európai gazdaságban. „Az elmúlt 50 évben nem alakult olyan európai vállalat, amelynek piaci kapitalizációja meghaladná a 100 milliárd eurót” – emelte ki.
A megoldás Draghi szerint egy teljes innovációs ökoszisztéma reformja, amely a kutatás-fejlesztéstől kezdve az induló vállalkozások (startupok) felkarolásáig terjed. Ennek egyik lépése egy új, uniós jogállású vállalatforma létrehozása lenne,
az „Innovatív Európai Vállalat” státusz, amely lehetővé tenné a cégek számára, hogy egyetlen digitális azonosítóval rendelkezzenek az egész EU-ban, így könnyebbé téve a növekedést és a terjeszkedést.
Ezzel párhuzamosan szerinte szükség van a szabályozások egyszerűsítésére és az akadályok csökkentésére, hogy az innováció ne fulladjon meg már a kezdeti szakaszban.
Sürgősen fellépne Kínával szemben
Különös figyelmet szentelt Draghi a kínai állami támogatott vállalatok jelentette kihívásoknak, különösen az akkumulátorgyártás területén. Európa egyre inkább rászorul a kínai technológiára és gyártásra, ami hosszú távon stratégiai kockázatot jelenthet az európai ipar számára. A kínai cégek állami támogatással, innovációval és méretgazdaságossággal rendelkeznek, amelyek komoly versenyt jelentenek az európai vállalatok számára, különösen a zöld átmenet terén.
Vannak olyan szektorok, mint az akkumulátorok, ahol nem akarunk teljesen függeni a kínai technológiától stratégiai okokból, ezért meg kell tartanunk a szaktudást Európában
– figyelmeztetett Draghi. Jelezte, hogy az akkumulátorgyártás az egyik olyan szektor, ahol Kína tisztességtelen állami támogatások révén várt a világ egyik legnagyobb termelőjévé. Az ilyen szubvenciós gyakorlatoktól pedig szerinte meg kell védeni a belső piacot, rá kell erőltetni a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak betartását a kínai vagy amerikai cégekre.
Draghi az Európai Parlamentnek mondott beszámolójában ugyanakkor elismerte, hogy bizonyos technológiák, például a napelemek esetében, nem reális, hogy Európa felvegye a versenyt a kínai gyártókkal. Itt Draghi azt javasolta, hogy hagyjuk, hogy „külföldi adófizetők” finanszírozzák az ilyen technológiák telepítését Európában,
miközben a legfontosabb stratégiai iparágakban – például az akkumulátorok gyártásában – Európának meg kell tartania a versenyképességét és az ipari kapacitását.
A zöldítés nem teher, hanem lehetőség
Draghi beszédének egy másik kiemelt területe a zöld átmenet és az energiaárak közötti összefüggés volt. Az európai energiaárak hosszú távú csökkentésére és stabilizálására van szükség, ha Európa valóban sikerrel akar járni a versenyképesség megőrzésében. Még akkor is, ha az EU megvalósítja ambiciózus megújulóenergia-céljait, az energiaárakat még mindig a fosszilis tüzelőanyagok határozzák meg, legalább a következő évtized végéig.
„A fosszilis tüzelőanyagok még mindig meghatározzák az energiaárakat Európában, és ezen változtatni kell” – hangsúlyozta Draghi. Amint arról korábban írtunk, jelentésében éppen ezért az árazási módszertan megváltoztatását javasolja Európában. Valamint sürgette a minél előbbi leválást a fosszilis hordozókról, azok külső beszállítóiról.
A zöld átmenet azonban lehetőséget is jelent Európa számára, mivel az EU világszinten vezető szerepet játszik számos tiszta technológiában, például a szélturbinák és az elektrolizátorok gyártásában. Azonban a kínai verseny ezen a téren is egyre erősebb, ami megnehezíti, hogy Európa kihasználja ezeket az előnyeit.
Draghi szerint a kulcs a megújuló energiaforrások gyorsabb telepítése, az energiaellátás technológiai semlegessége, és az olyan innovatív technológiák, mint a hidrogén és a szén-dioxid-leválasztás támogatása.
Az európai függetlenség a kérdés
Az energia- és technológiai függetlenség kérdése mellett Draghi az EU növekvő biztonsági kockázataira is figyelmeztetett. Kiemelte, hogy Európának diverzifikálnia kell az ellátási láncait, különösen a kritikus nyersanyagok és félvezetők terén. „Az Európai Unió csak akkor maradhat szabad és független, ha megerősíti ellátási láncait és növeli stratégiai kapacitásait” – mondta. Ehhez szerinte jelentős új befektetésekre van szükség, valamint egy valódi európai gazdaságpolitikai stratégiára, amely elősegíti a közös védelem és a biztonságipari kapacitások megerősítését.
A beszéd végén Draghi egyértelművé tette, hogy a szükséges reformok és célok elérése hatalmas mértékű, de nem új, hanem a tagállamok és az EU-s intézmények által meghatározott célok eléréséhez meg kell ezeket lépni.
beruházásokat igényel, mind a közszférából, mind a magánszektorból. A becslések szerint évente több száz milliárd euróra lesz szükség az ipari modernizációhoz, az energiaátmenethez, és az innovációs szakadék betöltéséhez. „Ez az erőfeszítés olyan mértékű lesz, mint a Marshall-terv volt Európa újjáépítése idején” – fogalmazott.
Mélyebb integráció kell
Mario Draghi beszédében kiemelten foglalkozott a tőkepiaci unió fontosságával is, amelyet Európa versenyképességének megerősítéséhez elengedhetetlennek tart. Draghi hangsúlyozta, hogy az EU jelenlegi tőkepiaci rendszere széttöredezett, és ez jelentős akadályt jelent a növekedés, az innováció és a befektetések szempontjából.
Amint arról a Draghi-jelentés alapján készült összefoglalónkban is írtunk, a tőkepiaci unió (CMU) létrehozása lehetőséget adna arra, hogy a vállalatok könnyebben hozzáférjenek a forrásokhoz az egész EU-ban, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban működnek. Különösen fontos lenne a CMU a kis- és középvállalkozások számára, amelyek nehezen jutnak hozzá a megfelelő finanszírozáshoz, különösen a válságok idején.
Draghi továbbá rámutatott, hogy az egységes tőkepiaci rendszer révén az európai pénzügyi rendszer ellenállóbbá válhatna a gazdasági sokkokkal szemben, és lehetővé tenné, hogy az EU jobban reagáljon a globális kihívásokra. Emellett a tőkepiaci unió növelné a magántőke bevonását olyan kulcsfontosságú területeken, mint a technológiai innováció, a zöld átmenet és az infrastrukturális beruházások.
Draghi szerint a tőkepiaci unió megvalósítása nem csupán pénzügyi kérdés, hanem stratégiai fontosságú lépés az EU gazdasági szuverenitásának megerősítése érdekében.
Arról is beszélt, hogy hiába az EU országai a világ második legnagyobb katonai költekezői, de a védelmi iparágak támogatásában és azok növekedésének ösztönzésében elmaradnak. Jelenleg az unión belüli beszerzések kevesebb mint ötöde irányul a védelmi felszerelések beszerzésére, ami jelentős kihívást jelent a hatékonyság és az európai ipari együttműködés szempontjából. Az EU 2022-es adatainak elemzése szerint a beszerzések 80%-a ismert uniós beszállítókhoz került, de a közös védelmi beszerzési tervek és az innovációra fordított közös kutatás-fejlesztési kiadások növelésére van szükség.
Hangsúlyozta, jelentése arra ösztönzi a tagállamokat, hogy növeljék a közös védelmi tervekre és a beszerzésekre fordított összegeket, valamint az európai ipar kapacitásának konszolidációját.
Az iparágak közötti integráció és a méretnövelés célja, hogy növelje a szabványosítást és az interoperabilitást, ugyanakkor elkerülje, hogy a méretnövekedés versenycsökkenéshez vezessen. Kiemelte, hogy az európai védelmi szektorban számos kifinomult kis- és középvállalkozás működik, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a közös védelemben. Az iparágak konszolidációja során tehát különös figyelmet kell fordítani ezen vállalkozások támogatására, hogy megőrizzék versenyképességüket és innovációs képességüket.
A jelentés egyértelműen megfogalmazza, hogy Európának hatalmas beruházásokra van szüksége, különösen olyan területeken, mint a karbonsemlegesség elérése 2050-re, az innovációra fordított kiadások növelése a GDP 3%-ára, valamint a védelmi kiadások 2%-ra történő emelése.
A jelentés szerint ezek a beruházási igények összességében évi 750-800 milliárd eurót tesznek ki, ami a 60-as és 70-es évek óta nem látott szintre emelné az EU GDP arányos beruházásait.
Kiemelte, hogy ilyen mértékű beruházások finanszírozására elengedhetetlen a tőkepiaci unió előrehaladása, hogy a magánmegtakarítások hatékonyan áramolhassanak az egész EU-n belüli beruházások felé. Valamint azt is sürgette, ahogy a NextGenerationEU programnál, úgy ne zárkózzon el az EU újabb közös adósságkibocsátásoktól.
Szemben a magyar, valamint más tagállamok kormányai által preferált állami támogatásokkal szemben uniós szintű forráselosztást, valamint EU-s célok alapján meghatározott fiskális ösztönzők használatát szorgalmazza.
Parlamenti beszéde alapján Mario Draghi üzenete világos: az Európai Uniónak most kell lépnie, ha meg akarja őrizni gazdasági és politikai függetlenségét a 21. században. A reformok elmaradása egy fokozatos hanyatláshoz vezethet, amely nemcsak Európa versenyképességét, de polgárainak jólétét és az unió alapértékeit is veszélyezteti, ezért szorgalmazza az integráció felgyorsítását, amely a magyar kabinet mellett sok más országnak lehet még vörös posztó.