Nyílt levélben fordult csütörtökön a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke az Európai Bizottság elnökéhez azzal kapcsolatban, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezetek milyen szerepet töltenek be a Magyarország elleni jogállamisági eljárásban, és az elmúlt évek nyarán kiadott éves jogállamisági jelentésekben, így az általuk készített „árnyékjelentések” tartalmára is kíváncsi – derült ki a Hivatal oldalán nyilvánosságra hozott levélből.

A rövid közlemény szerint Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke levélben kereste meg Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét. A Hivatal elnöke szerint a folyamatban lévő vizsgálat szempontjából különös jelentőségű, hogy a Magyarországgal szemben folytatott jogállamisági eljárás során a Bizottság számos magyarországi – jelentős részben külföldi forrásokból működő – szervezet, egyebek mellett az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Transparency International Magyarország közreműködésével elkészített „árnyékjelentéseket” vette alapul.

Lánczi érvelése szerint mivel ezen jelentések tartalma a mai napig nem ismert, ezért arra kérte Ursula von der Leyent, tegye megismerhetővé és hozzáférhetővé azokat, valamint adjon választ arra, hogy milyen szempontok alapján választották ki a szóban forgó szervezeteket; mely részjelentést készítette a Transparency International Magyarország; hogy a megküldött részjelentésekből milyen adatokat, információkat használtak fel a jelentések végleges változatának kidolgozása során; illetve hogy a részjelentéseket küldő civil szervezetek milyen anyagi támogatásban részesültek az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament szervezeteitől.

A levél teljes terjedelmében is elolvasható a Hivatal oldalán, így kiderül, hogy egyrészt a kohéziós pénzek részleges felfüggesztéséhez vezető jogállamisági eljárás hátterére, fázisaira kíváncsiak (amely miatt 2022. decemberében a Tanács 6,35 milliárd eurót felfüggesztett 3 Operatív Program keretéből), másrészt a 2020-2024 közötti éves jogállamisági jelentések tartalmához felhasznált magyar civil szervezeti anyagokra.

Lánczi Tamás hivatali elnök levezetése szerint azért is tartozik a Szuverenitásvédelmi Hivatalra a téma, mert a jogállamisági jelentéshez véleménnyel hozzájáruló magyarországi civil szervezetek közül többen az Európai Unión kívüli, harmadik országból érkező támogatásokból működnek részben vagy egészben. A levélben a hivatali elnök megjegyezte, hogy a Magyarországgal szemben folytatott jogállamisági eljárás során a Bizottság számos magyarországi – jelentős részben külföldi forrásokból működő – szervezet, egyebek mellett az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Transparency International Magyarország közreműködésével elkészített „árnyékjelentéseket” vette alapul.

Mivel azonban ezen jelentések tartalma a mai napig nem ismert, Lánczi Tamás, a hivatal elnöke levelében arra kérte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy tegye megismerhetővé és hozzáférhetővé azokat, valamint adjon választ arra, hogy

• milyen szempontok alapján választották ki a szóban forgó szervezeteket;
• mely részjelentést készítette a Transparency International Magyarország;
• a megküldött részjelentésekből milyen adatokat, információkat használtak fel a jelentések végleges változatának kidolgozása során;
• a részjelentéseket küldő civil szervezetek milyen anyagi támogatásban részesültek az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament szervezeteitől.