Magyarország 45 százalékos tulajdont szerez az Aegon Biztosítóban és az Union Biztosítóban, az erről szóló adásvételi szerződést hétfőn írta alá Varga Mihály pénzügyminiszter a Vienna Insurance Group képviselőivel. A pénzügyminiszter a közösségi oldalán közzétett bejegyzésben kiemelte: a befektetés rendkívül előnyös Magyarország számára, a két biztosító részesedése együttesen közel 20 százalék a hazai biztosítási piacon, éves díjbevételük 240 milliárd forint, így a két cég együtt piacvezetővé válik a szektorban.

Az Európai Bizottság hétfőn – megismételve egy januári közleményét –megállapította, hogy Magyarország megsértette az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet vonatkozó cikkét, amikor megtiltotta, hogy a Vienna Insurance Group AG Wiener Versicherung Gruppe (VIG) felvásárolja az AEGON csoport magyar leányvállalatait.

Az uniós bizottság közölte: az összefonódás-ellenőrzési rendelet vonatkozó, 21. cikke értelmében a testület kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálatára, és a tagállamok csakis bizonyos feltételek mellett hozhatnak intézkedéseket jogos érdekeik védelmére.

Emlékeztettek: a tervezett felvásárlás nagyobb ügylet részét képezi, amelyet uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján az Európai Bizottság augusztus 12-én feltétel nélkül engedélyezett. Az ügylet arra irányul, hogy a VIG felvásárolja az Aegon magyar, lengyel, román és török életbiztosítási és nem-életbiztosítási, nyugdíjalap-kezelési, vagyonkezelési és kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó üzletágait.

Az uniós bizottság jóváhagyását megelőzően a magyar kormány – a koronavírus-járvánnyal összefüggésben bevezetett, a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó sürgősségi jogszabály alapján – tiltó döntést hozott az AEGON csoport magyar leányvállalatainak felvásárlásáról. A magyar hatóságok azzal érveltek, hogy az akvizíció Magyarország jogos érdekeit veszélyeztette.

Az Európai Bizottság október 29-én vizsgálatot indított a magyar döntéssel kapcsolatban, majd január 20-án tájékoztatta Magyarországot előzetes következtetéséről. Az uniós bizottság szerint kételyeket vet fel, hogy a tiltó döntés valóban Magyarországnak az összefonódás-ellenőrzési rendelet értelmében vett jogos érdekeinek védelmére irányul-e. A testület tisztázni kívánja, hogy VIG által az AEGON magyar érdekeltségeinek megszerzése miként jelentene veszélyt a társadalom alapvető érdekeire nézve.

Véleményük szerint a magyar hatóságoknak tájékoztatást kellett volna adniuk a tervezett tiltó döntésről annak hatálybalépését megelőzően, ennek elmulasztásával pedig Magyarország megsértette az összefonódás-ellenőrzési rendelet vonatkozó cikkét. Megállapították továbbá, hogy a tiltó döntés korlátozza a VIG határokon átnyúló ügyletben történő részvétele jogát, és a magyar hatóságok nem bizonyították, hogy az intézkedés indokolt, megfelelő és arányos lenne. Az uniós bizottság végezetül arra a következtetésre jutott, hogy a tiltó döntés összeegyeztethetetlen a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós szabályokkal, és ezért sérti az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet vonatkozó cikkét.

A határozattal az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy március 18-ig vonja vissza tiltó döntését. Amennyiben Magyarország nem hajtja végre a határozatot, a brüsszeli testület kötelezettségszegési eljárást indíthat az Európai Unió Bírósága előtt.

(MTI)

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

https://24.hu/fn/gazdasag/2022/02/21/aegon-union-eladas-varga-mihaly-europai-bizottsag-jogsertes/