Az EU gratulál Orbánnak a választási győzelemhez, és csökkenti finanszírozását a jogállamiság megsértése miatt

         Az Európai Unió először vezet be új eszközt a visszaélések megelőzésére. Vagyis a gazdagabb európai országok megtagadták a további hozzájárulást a közös alaphoz anélkül, hogy szigorú garanciákat vállaltak volna arra, hogy pénzük nem jut el „a demokráciát aláásókhoz”, vagyis olyan országokhoz, mint Magyarország. Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor győzelme után a vasárnapi magyarországi parlamenti választáson, és miniszterelnökünk azon próbálkozásai után, hogy az Oroszország-Ukrajna háború egyik felét ne támogassa, az Európai Bizottság fegyelmi eljárást indít Magyarország ellen. Az EU visszaélés-megelőzési eszköze befagyaszthatja a magyar kormány finanszírozását.

         Az Európai Bizottság hamarosan hatékony új mechanizmust indít a Magyarországnak a jogállamiság normáinak aláásása miatt folyósított támogatások csökkentésére – mondta  kedden Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A magyar nemzet szerencsétlenségére Magyarország lett az első olyan ország, amelynek az új kormány idején az EU úgy döntött, hogy vállalja ezt az eljárást, amely feljogosítja az EU-t arra, hogy milliós kifizetéseket csökkentsen Magyarországnak.

         A bejelentésre két nappal azután került sor, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök zsinórban negyedik alkalommal megnyerte a választást, amely a nemzetközi megfigyelők (EBESZ) szerint egyenlőtlenül alakult a kormányzó Fidesz javára. Több mint egy évtizede, Orbán hivatali ideje alatt kialakult a Fidesz kiváltságos helyzete az országban. Ebben az időszakban a magyar vezető fokozatosan átvette az irányítást a magyar demokratikus intézmények, a média felett, és az adófizetők pénzét barátainak, családjának juttatta el.

         Néhány hónappal korábban szóba került az új magyarországi költségvetési megszorítási mechanizmus beindításával való fenyegetés, de annak ellenére, hogy hivatalosan is bejelentették ennek az eljárásnak a Magyarországgal kapcsolatos indulását, komoly bürokratikus és politikai vitáknak kell kibontakozniuk az EU-ban. Az eredmények alapján majd kiderül, hogy Magyarország elveszíti-e a kritikus uniós forrásokat.

         Ebben a szakaszban hosszadalmas levelezés várható Budapesttel. Ezután az egyes országok képviselőiből álló EU-Tanács végső soron dönt a pénzcsökkentésről. Bármilyen finanszírozáscsökkentéshez „minősített többség” szükséges, ami azt jelenti, hogy az EU-országok legalább 55 százaléka a teljes Európai Unió lakosságának legalább 65 százalékát képviseli. Gulyás Gergely miniszter, Orbán kabinetfőnöke Ursula von der Leyen kijelentésére reagálva a magyar média előtt feddte Brüsszelt, kijelentve, hogy az EU lényegében a magyar választókat bünteti demokratikus választásuk miatt.

         Valójában Magyarország már régóta „próbára teszi az EU erejét” a jogállamiság elveitől való eltérésekre adott válaszmechanizmusokat. Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta új alkotmányt fogadott el, és megváltoztatta a választási rendszert Magyarországon. A Fidesz kiterjesztette befolyását az igazságszolgáltatásra, az állami médiára és az oktatási rendszerre. Ezekben az intézményekben Orbán-híveket helyeztek vezető pozíciókba, a legfőbb ügyésztől a médiafelügyeletig. A kép ma már meglehetősen kiszámítható: Magyarországon tombol a magas szintű korrupció, Orbán családja és közeli barátai pedig részben az uniós finanszírozású közbeszerzési projekteknek köszönhetően Magyarország leggazdagabb emberei közé kerültek.

         A demokratikus alapelvek alóli Magyarország visszavonulása elleni küzdelem érdekében az EU különböző intézményei évek óta próbálják a meglévő eszközöket felhasználni Magyarország és kormányának befolyásolására. A csalódott nyugati uniós országok és az Európai Parlament képviselői nyomására, akik arra panaszkodtak, hogy a demokratikusan dacoló kormányok visszaélnek az uniós adópénzekkel, az uniós blokk 2020 végén új mechanizmust hozott létre. Ez lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy közvetlenül csökkentse a finanszírozást azon tagországok számára, ahol a jogállamiság megsértése érinti vagy érintheti az EU költségvetését. Ám az EU vezetői között létrejött politikai megállapodásnak megfelelően az Európai Bizottság beleegyezett abba, hogy elhalassza az új mechanizmus bevetését addig, amíg Magyarország és Lengyelország nem támadja meg az új mechanizmus jogszerűségét az EU Bíróságán, és miután Magyarország elveszítette a bíróságot, a Bizottság úgy döntött, hogy megvárja a választások végét.

         Most zajlik a finanszírozás csökkentésének eljárása. Az EU döntésének már megvannak a következményei. Ismert, hogy a Cseh Köztársaság védelmi minisztere lemondta a magyarországi látogatást az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatos kormány álláspontja miatt, valamint hazánk  a jogállamiság európai elveinek való megfelelés elmulasztása miatt.

Részvény: