Az uniós vezetők sikeresen megakadályozták, hogy Magyarország meghiúsítsa az Ukrajnával kapcsolatos közös állásfoglalást, ám a diplomaták most egy jóval keményebb csatára készülnek az orosz szankciók ügyében – írja az Euractiv.

A portál szerint bár a múlt heti uniós csúcstalálkozón a vezetőknek sikerült kijátszaniuk Magyarország ellenállását, és elfogadtak egy közös nyilatkozatot, amelyet Budapest nem volt hajlandó aláírni, a valódi kihívás még hátravan.

A csütörtöki találkozón az uniós tagállamok vezetői gyakorlatilag megkerülték Magyarország álláspontját, így Budapest nem tudta megakadályozni a közös álláspont kialakítását. A magyar kormány azonban nem mutatott különösebb felháborodást emiatt. A többi uniós vezető megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy Magyarország ezúttal nem tudta blokkolni az EU külpolitikáját, és egyesek szerint ez a taktika a jövőben is működhet.

Diplomáciai körökben azonban meglepetést keltett, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezúttal nem követelt semmilyen engedményt Brüsszeltől. Az ülés során nem is említett egyetlen vitás témát sem, így például az orosz szankciók kérdését sem hozta szóba.

A látszólagos nyugalom azonban csalóka lehet a cikk szerzője szerint. Az elemzők szerint Magyarország inkább tartalékolta erőforrásait a következő hétre, amikor is a döntő ütközet következik: az uniós szankciócsomag megújításának kérdése. A szankciókat hathavonta hosszabbítják meg, és a jelenlegi intézkedések március 15-én járnak le.

Ezúttal Budapestet nem lehet félretenni, ugyanis a szankciók meghosszabbításához mind a 27 uniós tagállam egyhangú támogatása szükséges. Ez azt jelenti, hogy Orbán komoly alkupozícióba kerülhet: vagy eléri, amit akar, vagy ténylegesen blokkolhatja az intézkedéseket.

Magyarország követelései

Az uniós szankciók jelenleg több mint 2400 személyt és szervezetet érintenek, akik az EU szerint közvetlenül részt vesznek Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának aláásásában. A szankciók utazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendelnek el ellenük.

Az elmúlt években Budapest többször is próbálta elérni, hogy bizonyos személyeket vegyenek le a szankciós listáról. A legutóbbi hírek szerint Magyarország most is azt szeretné, hogy nyolc embert töröljenek a listáról, valamint további engedményeket akar szerezni az Ukrajnával folytatott gáztranzittárgyalásokon.

Trump hatása és a gázvita

A magyar kormány pozícióját erősítheti, hogy Donald Trump többször is jelezte, hogy egy esetleges békemegállapodás részeként akár feloldhatja az Oroszország elleni szankciókat. A lap szerint ez a perspektíva bátoríthatja Budapestet, hogy még határozottabban ellenezze az uniós korlátozásokat.

Szijjártó Péter külügyminiszter múlt heti washingtoni látogatása után közölte: Magyarország addig nem támogatja a szankciók meghosszabbítását, amíg nem kap választ az EU fődiplomatájának, Kaja Kallasnak küldött levelére, amelyben Budapest az Ukrajnával folytatott gázvitára keres megoldást.

A konfliktus hónapok óta tart: Magyarország és Szlovákia heves vitában áll Ukrajnával, miután Kijev felmondta a megállapodást, amely lehetővé tette az orosz földgáz uniós tranzitját. Az Európai Bizottság eddig nem tudta előmozdítani a tárgyalások sikerét.

Idő szorításában

Januárban Budapest ugyan beleegyezett az Oroszországgal szembeni uniós szankciók meghosszabbításába, ám ezt csak úgy tette meg, hogy cserébe egy nem kötelező érvényű nyilatkozatot kapott arról, hogy az EU figyelembe veszi Magyarország gázszállításokkal kapcsolatos aggodalmait.

Most az uniós nagyköveteknek három lehetőségük van arra, hogy dűlőre jussanak a szankciók ügyében: hétfőn, szerdán és – végső esetben – pénteken. Ha a tárgyalások kudarcot vallanak, és a szankciós lista lejár, az precedens nélküli helyzetet teremtene az EU számára.