Az árstopok nem fogták meg az inflációt

Nem tartja alkalmasnak az infláció megfékezésére, sőt hosszabb távon a pénzromlást gyorsító elemnek tartja az árstopokat Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi MNB-elnök. Csak ideiglenes megoldásnak tartja ezt a szakértő, aki szerint más területeken sarkallja áremelésre a piaci szereplőket a hatósági árazás. Más elemzők is így látják.

Akormány több lépcsőben vezetett be hatósági árakat, még a 2010-2014 közötti kormányzás alatt indította el az idén erősen korlátozott rezsicsökkentést, majd tavaly novemberben ársapkát vezetett be az üzemanyagáraknál egy 480 forint/literes limitet meghúzva. Ezt követték februárban egyes élelmiszereknél a befagyasztások. A lépéseket sokan kritizálták, és most Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök mondta el, hogy hatástalan eszközöknek tartja az árstopokat.

„Az árstopok nem tudják lefékezni az áremelkedést, sőt hosszú távon nagyobb inflációt eredményeznek” – nyilatkozta az ATV-nek a közgazdász, aki szerint ezt támasztja alá, hogy míg az euróövezetben 9,9 százalék volt az átlagos inflációs, addig Magyarországon ennek több mint a duplája, 20,1 százalék volt szeptemberben.

Úgy véli, hogy a hatósági árszabályozással csak átmeneti árhullámokat lehet csak áthidalni, „de hosszabb távon inkább rontanak a helyzeten, mert elhúzzák az inflációt. Azonkívül nem nagyon logikus beavatkozás: rontja a gazdasági klímát és tulajdonképpen további áremelésekre serkenti a gazdasági szereplőket”.

Más országok kapcsán az ATV riportja kiemeli, hogy az árak befagyasztásával kevés államban éltek, inkább a gazdasági szereplők kaptak támogatást kaptak. De ezen kívül Franciaországban és Olaszországban például meghosszabbították az üzemanyag-adók csökkentését, az olaszoknál a kenyér és a tészta áfamentes lett. Ezek ugyan hagyják felfutni az inflációt, de az hamarabb lassul, míg Magyarországon viszont újabb pénzromlást eredményez majd, amikor kivezetik az árstopokat.

Soha nem volt jó megoldást az árstop?

Az ársapka az egy kényszerintézkedés, ami mellett a kormány szociális okból is dönthetett, hiszen így a szegényebbek olcsóbban vásárolhatják meg az alapvető élelmiszereket – jelentette ki Tóth Levente, a Bank360 elemzője, aki szerint a kormány így próbálja tompítani az árcsúcsot. Viszont szerinte az élelmiszer-drágulást nem állították meg az intézkedések: az elmúlt egy évben átlagosan 35,2 százalékkal emelkedtek az árak.

Molnár László, a GKI vezérigazgatója az ársapka és az infláció emelkedése között egyenes arányosságot lát. Az árstop szerinte sosem volt jó ötlet.

Forrás:https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/arstopos-termekek-inflacio-bod-peter-akos-kormany.762523.html

Részvény: