Május 14-én Kijevbe érkezett Anthony Blinken amerikai külügyminiszter. Magas rangú tisztviselőnek ez az első látogatása Ukrajnában az amerikai katonai segélycsomag április 24-i jóváhagyása után. Az államtitkár azért jött, hogy személyesen támogassa az ukránokat, és biztosítsa őket az orosz eszkalációra való reagáláshoz szükséges segítségnyújtásról.
Mindenekelőtt az Egyesült Államok és szövetségesei Ukrajna légvédelmének gyors megerősítésén dolgoznak. “A Patriotok és más összetett légvédelmi rendszerek nemcsak a katonákat védik, és a civilek életét mentik meg. Biztonsági zónákat hoznak létre, amelyek alatt az ukrán munkavállalók és vállalkozók alkalmazkodhatnak, innovációkat építhetnek, és több külföldi befektetést vonzanak be” – hangsúlyozta az amerikai illetékes. Megjegyezte: a gazdasági helyzet befolyásolja a biztonság garantálásának képességét.
A magas rangú tisztviselő arról is biztosított, hogy az Egyesült Államok felgyorsítja erőfeszítéseit, hogy segítsen Ukrajnának több magánbefektetést vonzani. Mindenekelőtt a technológia, az energia, a mezőgazdaság, valamint a védelmi szektor területén. Blinken a beszéd során egyebek mellett a reformok végrehajtásának és azok végrehajtásának fontosságát hangsúlyozta. „A csatatéren elért győzelem nem teszi lehetővé, hogy Ukrajna Oroszország részévé váljon. A korrupció elleni háború győzelme nem teszi lehetővé, hogy olyanná váljon, mint Oroszország” – mondta az államtitkár.
Blinken hangsúlyozta az amerikai szövetségesek hozzájárulását is az Ukrajnának nyújtott gazdasági és humanitárius segítségnyújtáshoz, amely szerinte háromszor nagyobb, mint az Egyesült Államoké. A külügyminisztérium vezetője szerint Ukrajna szövetségesei és partnerei együtt 85 milliárd dollárnyi gazdasági és fejlesztési segélyt nyújtottak, amely segíti a mentők, orvosok és tanárok fizetését. “Minden dollár után, amelyet az Egyesült Államok gazdasági és fejlesztési segélyként utalt át Ukrajnának, más adományozók háromszor többet fektettek be” – hangsúlyozta.
Blinken egyebek mellett jelezte, hogy Japán és Dél-Korea szállít generátorokat és gázturbinákat, Olaszország és Lettország segít a Kahovszkaja Erőmű oroszok által lerombolásának következményeinek felszámolásában, Norvégia pedig az iskolák és kórházak újjáépítését finanszírozza. „Folytathatom ezt a listát. Sokat beszélünk a tehermegosztásról – és ez pontosan így néz ki” – zárta gondolatait az államtitkár.
Szakértők és illetékesek hangsúlyozzák, hogy Ukrajnának meg kell állapodnia abban, hogy a segélyek új részeit pontosan azokkal a fegyverosztályokkal tölti fel, amelyekre a védelmi erőknek stratégiailag szüksége van: további légelhárító rakétaütegekkel (elsősorban Patriot), és nem csak rakétákkal; F-16-os vadászgépek és lőszer a számukra; ATACMS stb. Ukrajnába már érkeznek tüzérségi, nagy hatótávolságú és légvédelmi rakéták az amerikai program keretében. Emellett az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan újabb PDA-csomagot jelentett be (az amerikai katonai raktárakból származó fegyverek) a következő napokban. Ahhoz, hogy a katonai segély hatása megnyilvánuljon a csatatéren, időbe telik. De hamarosan érezhető lesz az erősödés.
Az új segély felhasználásának kulcseleme Ukrajna katonai stratégiája lesz, amelyet ezzel a fegyverrel valósítanak meg. Különösen az információs és politikai vonatkozásról van szó. Mindenekelőtt Kijev kommunikációi stratégiájáról. Hiszen az amerikai segélyek körül hónapok óta dúl egy globális információs háború, amely mára az ukrajnai háború további menetének olykor nem megfelelő megbeszélését eredményezte.
Elfogadhatatlan az is, hogy most, a 2024 eleji sikerek után leállították az orosz ipar és infrastruktúra elleni ellentámadásokat. Az ilyen „önmegtartóztatás” veszélyes katonai-politikai spirálba sodorhatja Ukrajnát: amikor az ukrán energiaszektort ért orosz csapások válasz nélkül maradnak (demotiválják a lakosságot), és a Nyugat illuzórikus reményt kap, hogy Ukrajna rákényszeríthető a deszkalálódásra a korlátozott katonai technikai segítség cserébe.
Megjegyzik, hogy az amerikai segélyek megújítása csak növeli az európai országokból érkező fegyverek iránti igényt. Ahogy Anton Hofreiter német parlamenti képviselő kijelentette, „nagyon valószínű, hogy ez lesz az utolsó segélycsomag [az USA-ból, az ottani elnök esetleges váltása miatt]; nekünk európaiaknak sokkal többet kell tennünk Ukrajnáért. Az EU rájött, hogy Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás bizonytalanná vált.”
Az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás folytatásáról szóló döntés hat hónapos késése negatívan hatott a frontra. És most Kijevnek és szövetségeseinek kell pótolniuk az elvesztegetett időt, amikor a harkovi régióban rendkívüli sebességgel zajlanak az események.