Anélkül is visszaküldhetik majd az illegális bevándorlókat, hogy az EU területére lépnének

A migráció szabályozásával kapcsolatos rendkívül fontos jogszabály ügyében hozott döntést az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE). Ennek azért van jelentősége, mert ez lesz majd az alapja a parlament tárgyalási mandátumának, amelynek birtokában a tagállamokkal megkezdik a tárgyalásokat. Az új szabályok az eddigieknél lényegesen szigorúbbak.

Az EU készülőben lévő új menekültügyi és migrációs paktuma számos jogszabályból áll, amelyek közül kiemelkedő jelentősége van a határeljárásokra vonatkozó javaslatnak. Ennek tulajdonképpen az a lényege, hogy még mielőtt ténylegesen az EU területére lépne egy bevándorló, egy előzetes eljárás keretében megállapítják, hogy jogosult lehet-e menekültstátuszra. Amennyiben erre semmi esélye, akkor visszafordítják a származási országba. Ezzel kapcsolatban nagyon sok emberi jogi kifogás merült fel, például azért, mert ezek a személyek őrizetben is tarthatók anélkül, hogy velük szemben bírósági ítéletet hoztak volna.

A javaslat szerint a határellenőrzési eljárás legfeljebb öt napig tarthat, ez válsághelyzetben 10 napra hosszabbítható meg. A szűrési eljárásnak tartalmaznia kell az azonosítást, az ujjlenyomatvételt, a biztonsági ellenőrzéseket, valamint az előzetes egészségi állapot és sebezhetőség felmérését, és egy tájékoztatással zárul. A hatóságok ezután dönthetnek: vagy tovább engedi az érintettet, aki nemzetközi védelemért folyamodhat, vagy pedig a visszatérítési eljárás veszi kezdetét.

A gyorsabb és egyszerűsített eljárások lehetőségét is megteremti a jogalkotó a menedékjog iránti kérelmek esetében. Ez közvetlenül az előbb említett átvilágítás után történik majd, az elbírálási határidő a fellebbezésekkel együtt sem lehet 12 hétnél több. A visszaküldési eljárást ugyancsak 12 hét alatt le kell folytatni. A kísérő nélküli kiskorúakat, a 12 év alatti gyermekeket és családjaikat, valamint az egészségügyi problémákkal küzdő személyeket mindig a rendes menekültügyi eljárásnak kell alávetni, vagyis esetükben a Parlament álláspontja szerint nem lehet gyorsított eljárást alkalmazni.

Ugyancsak lényeges és a belső migrációs mozgás megakadályozására szolgál, hogy amíg a menedékjog elbírálása vagy a visszatérési eljárás folyamatban van, a kérelmezőt az EU-tagállamoknak el kell helyezniük, és őrizetbe is vehetik.

A Parlament ragaszkodik ahhoz, hogy az EU-tagállamoknak független ellenőrző mechanizmusokat kell létrehozniuk az uniós és nemzetközi menekültügyi és emberi jogi szabályok tiszteletben tartásának biztosítására. Ideértve azt is, hogy az elutasított kérelmezőket ne küldjék vissza olyan országokba, ahol az üldöztetés, rossz bánásmód vagy kínzás veszélye fenyegeti őket. Ezeknek a független ellenőrző testületeknek fel kell mérniük a befogadási és fogva tartási feltételeket, és hozzáférést kell biztosítani számukra minden releváns helyszínhez, beleértve a fogva tartási létesítményeket is.

A szavazás után az új szűrési javaslatról az egyik előadó, Birgit Sippel német szociáldemokrata azt mondta, hogy

az eljárással mindenkit regisztrálnak, aki szabálytalanul lép be az EU-ba, és személyazonossági, biztonsági és sebezhetőségi ellenőrzésen esnek át.

A képviselő szerint így biztosítható, hogy az EU tudja, kik lépnek a területére.

Egy másik döntésével a LIBE-bizottság jóváhagyta az EU-ba irányuló menekültügyi és migrációs áramlások kezelésének új megközelítését, valamint a válságkezelés konkrét szabályait. Ennek értelmében felállítják például az uniós áthelyezési koordinátor hivatalát. Az általa készített éves „szolidaritási bázis” az előre jelzett éves szükségletek alapján az egyes tagállamok kötelezettségvállalásait jelenti majd arra vonatkozóan, hogy hány embert fognak befogadni – ez természetesen csak azokra vonatkozik, akik jogosultságot szereztek az EU-ban való tartózkodásra. Ugyancsak szabályokat fogadtak el arra az esetre, ha egy tagállam harmadik országbeli állampolgárok tömeges és hirtelen érkezésével szembesül. A válsághelyzetet az Európai Bizottság az érintett tagállammal és az érintett uniós ügynökségekkel konzultálva megerősíti. A migrációval kapcsolatos számos mutató figyelembevételével, például a harmadik országok migrációs áramlásait befolyásoló geopolitikai helyzetével, a Bizottság meghatározza, milyen támogató intézkedésekre van szükség. Ide tartozik majd a kapacitásnövelés, de a kötelező áthelyezések is. A szabályok azt is előírják, hogy prima facie – kimerítő elemzés nélkül – nemzetközi védelmet biztosítsanak meghatározott származási országokból származó személyek számára.

A fenti szabályokkal kapcsolatos tárgyalási mandátumot végérvényesen az Európai Parlament áprilisi plenáris ülése hagyja majd jóvá, ezt követően kezdődnek meg a tárgyalások a tagállamokkal.

Forrás:https://hvg.hu/eurologus/20230328_Anelkul_is_visszakuldhetik_majd_az_illegalis_bevandorlot_hogy_az_EU_teruletere_lepne

Részvény: