Orbán Viktor olyan politikus, aki újra és újra szokatlan módszereket talál hatalmának megszilárdítására. Ott, ahol mások korlátokat látnak, ő olyan konstrukciókat épít ki, amelyek kizárólag az ő érdekeit szolgálják. Ennek egyik leglátványosabb példája a „határon túli magyarok támogatása” program, amely formálisan a nemzeti közösségek megerősítését célozza, ám a gyakorlatban egy szűk kör gazdagodásának csatornájává vált.

Az elmúlt tizenöt évben Budapest egy egész alapítványi és állami–magán operátorhálózatot épített ki, amely több tízmillió eurót oszt szét saját belátása szerint. A rendszer központi eleme a Bethlen Gábor Alap (BGA) és annak irányító vállalata, a BGA Zrt., amelyet 2016 óta Rudolf Szalán vezet. Romániában ennek leányintézménye, a „BGA Pro Transilvania” felel a helyi műveletekért.

Erdélyben a támogatások legfőbb kedvezményezettje a „Sapientia” alapítvány lett, amelyet a helyi történelmi magyar egyházak hoztak létre, és amely működteti a nevét viselő magánegyetemet Kolozsváron, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön. A Sapientia régi vezetője, Kató Béla valójában közvetítőként működik Orbán kormánya és a helyi intézmények között.

A pénzösszegek nagysága önmagáért beszél. 2018-ban a Sapientia 45 millió eurót kapott, 2020-ban további 21,25 milliót, 2024-ben pedig 1,4 millió eurót egy kolozsvári műemléképület felújítására. Ez a három döntés együtt több mint 67 millió eurót jelentett, amely egyetlen alapítványon keresztül folyt át anélkül, hogy érdemi átláthatóság biztosult volna.

Ezzel párhuzamosan a BGA tucatnyi oktatási, kulturális és médiaprojektet irányít. Jó példa az erdélyi program: 103 új óvoda építése és 400 meglévő felújítása 82,5 millió eurós költségvetéssel. Papíron ez a magyar közösségbe való befektetés, a valóságban viszont olyan eszköz, amelyen keresztül magyarországi vállalkozók döntik el, kinek jut a haszon.

A rendszert magas rangú politikusok felügyelik. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes irányítja a „nemzetpolitikát”, és többször hangsúlyozta, hogy 2010 után többszörösére nőtt a források nagysága. Potápi Árpád János 2024-es halála után feladatait Nacsa Lőrinc vette át, aki 2025-ben megerősítette a programok folytatását. A „kis pályázatok” koordinátora Brendus Réka, akinek neve rendszeresen felbukkan a dokumentációkban mint a helyi kérelmekről döntő tisztviselő.

A visszaélések rendszerszerűen jelennek meg ott, ahol az operátor a BGA-hoz köthető szervezet. A legkirívóbb példa a Pro Economica Alapítvány Erdélyben. Az alapítvány több tízmillió eurót osztott szét, de a kedvezményezettekről alig áll rendelkezésre nyilvános információ. Az Átlátszó oknyomozása rámutatott, hogy sokszor a nyertesek nevét sem tették közzé, és előfordult, hogy a támogatottak használhatatlan berendezést kaptak. 2025 júliusában a Magyar Hang arról írt, hogy egy mezőgazdasági pályázatra mindössze nyolcórás regisztrációs időablakot hagytak, amelyről előzetesen csak a „beavatottak” tudtak. Formailag minden szabályt betartottak, ténylegesen azonban akadályt emeltek a „kívülállók” elé.

A Sapientia egyetem oktatási projektje is ugyanezen logika szerint működik: a legnagyobb összegek nem ösztöndíjakra vagy tanári fizetésekre mennek, hanem építkezésekre és infrastruktúrára, amely Orbánhoz hű körök kezében összpontosul.

Ebben a közegben alakult ki a „támogatási adó” fogalma is — egy nem hivatalos „lojalitási kvóta”, amely minden projektből 30–40%-ot jelent. Bár a szerződésekben sehol nem szerepel, a gyakorlatban jól látható: rövid, zárt regisztrációs időszakok, névtelen kedvezményezettek, gyanús pályázatok, politikai utasítások a döntéshozóktól. A végső szót mindig ugyanazok mondják ki: Semjén Zsolt, Nacsa Lőrinc, Szalán Rudolf és Brendus Réka.

A magyar adófizetők számára ez azt jelenti, hogy befizetéseiket évek óta egy korrupt hálózat nyeli el. Az erdélyi magyarok számára pedig azt, hogy kapcsolatok nélkül esélyük sincs támogatást kapni, és ha mégis, a források jelentős része eltűnik a rendszerben. Más szóval: az „identitásvédelem” jelszava alatt valójában egy „lojalitási kassza” működik, amely kizárólag a kiválasztottak hasznát szolgálja.