A szeptember elején Bukarestben megtartott, a „Fekete-tenger és a Balkán” elnevezésű biztonsági fórumon a román miniszterelnök jelezte: tárt karokkal várják az amerikai haditengerészetet a partok védelmezésére. Érthető, mivel a NATO-tagság alatt Romániában alig történt haditengerészeti fejlesztés.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Szeretne többet megtudni a kereskedésről? »
Az Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnerség egy új, fekete-tengeri stratégia átgondolására késztetett. Dicséret a kezdeményezésnek, amelyet erősen támogat az Egyesült Államok kongresszusa, hogy új amerikai stratégiát konszolidálhassunk a Fekete-tengeren
– mondta a fórumon Nicolae Ciuca román kormányfő, aki szerint soha nem volt ekkora tétje a biztonságnak, és nem csupán klasszikus, katonai értelemben, hanem geopolitikai távlatban sem, amely a hajózás és az ellátási láncok biztonságát, továbbá energetikai és kibernetikai biztonságot is nyújt.
Tény, az ukrajnai háború kirobbanása óta a román haditengerészetet semmiféle különösebb provokáció nem érte, így nem kellett élesben bizonyítania, hogy mire képes. Stresszhelyzetet az sem okozott, hogy július legvégén egy, a szovjet időkben gyártott, 172 kg súlyú, YAM-típusú tengeri akna himbálózott a vízen Eforie térségében, június közepén pedig 10 tengeri mérföldre a parttól egy tutajt gyűjtöttek be több mentőmellénnyel, ám nem volt rajtuk felirat, így csak feltételezik, hogy katonai eredetű lehetett.
Kisebb NATO-hadgyakorlatokat, közös felkészülést a háború előtt is rendszeresen tartottak, és az USA csendes jelenlétet jelzi, hogy augusztus 15-én, a Román Tengerészet Napján amerikai fúvósok is szórakoztatták a megjelent nagyérdeműt. A constanzai M. Kogalniceanu reptér pedig évek óta bázisa az amerikai légierőnek, tehát minden adott a jelentősebb amerikai haditengerészeti jelenléthez.
Az 1989-es rendszerváltást, de a 2004-es NATO-felvételt követően is a román haditengerészet korszerűsítését, bővítését sikerélmények helyett sorozatos botrányok kísérték.2003-ban a bukaresti hadügyminisztérium a kommunizmus utáni legjelentősebb bevásárlását ejtette meg, amikor a brit kormánnyal megegyeztek két használt fregatt megvásárlásáról. A nyolcvanas években gyártott két fregattért – ezek neve Ferdinánd király és Mária királyné lett – Bukarest 116 millió fontsterlinget fizetett, majd következett egy korszerűsítési-karbantartási szerződés a BAE Systems Ltd.-del. Nagy-Britanniában a súlyos korrupciók hivatala (SFO) hamar eljárást indított, a vád 7 millió fontos kenőpénz volt. A letartóztatásokkal, bukaresti és angliai házkutatásokkal, óvadék fejében szabadlábra helyezéssel tarkított ügy akkor is kusza volt, de valójában a mai napig nem tisztázódott. A szövevényes botrány pikantériája, hogy habár az SFO végig együttműködött a román korrupcióellenes ügyészséggel (DNA) és rendszeresen cseréltek információkat, végül 2009-ben lezárta az ügyet azzal a kitétellel, hogy amennyiben új információk látnak napvilágot, folytatják a nyomozást. De a jelek szerint azóta sem bukkantak fel új tények.
A román haditengerészet harmadik fregattja a Marasesti, amely a tengerparti Mangalia hajógyárban épült 1979–1985 között, tehát még a kommunizmus idejében.
S habár a belengetett új korvettek vásárlását (egyelőre) semmiféle korrupciós felhő nem lengi körül, az ügy hosszú évek óta húzódik. Románia a krími háborút követően döntött úgy 2016-ban, hogy a meglévő négy, 1989 előtt épített korvettje mellé további négy, gyors, közepes méretű, de nagyobb hadihajókkal, tengeralattjárókkal vagy vadászgépekkel is harcba szálló új korvettel (Gowind osztály) bővíti a flottát. A fellebbezésekkel, politikai nyilatkozatháborúval, a kormányváltások okozta késlekedéssel tarkított közbeszerzés végén a francia Naval Group került ki győztesen a holland Damen Shipyards Group céggel szemben, és nekik kellett volna megépíteniük a hajókat a constanzai hajógyárral közösen. Mivel a Damen már az Alkotmánybírósághoz is fordult az eredetileg 1,8 milliárd eurós közbeszerzés licitje miatt – a Naval végül 1,2 milliárdot, a Damen 50 millióval nagyobb összeget írt a cédulára –, az sem biztos, hogy a hadügyminisztérium még idén megköti a szerződést a Naval Grouppal, mert meg kell várni, amíg a hollandok kimerítik az összes fellebbezési lehetőséget. Ráadásul a kiszivárgott hírek szerint a constanzai hajógyárnak nincsenek meg a gyártási feltételei a korvettek vízre eresztéséhez, és a franciák is jelezték, hogy az akkor kialkudott áron már nem tudják teljesíteni a feladatot, pláne a megszabott 2027-es határidőre.
A jelek szerint a most Romániában koalícióban kormányzó két legnagyobb alakulat, a jobboldali (Nemzeti Liberális Párt – PNL) és a baloldali (Szociáldemokrata Párt – PSD) nem ugyanazt a céget akarja győztesnek.Mert 2016-ban a jobboldal által támogatott Dacian Ciolos kormányfő például direkt szerződést akart kicsikarni a Damen számára. Tény, a hollandok 2018 óta építenek hadihajókat Galacon, nem véletlen, hogy dühösek, amiért a francia–román pályázat győzött. Jelenleg a Den Helder nevű hadihajót építik Galacon a Holland Királyi Tengerészet számára. A szerződést 2020-ban írták alá, és 2024-ben leszállítják a hajót.
A hadügyminisztérium korábban készített egy stratégiai tervet a hadiflotta modernizálására, fejlesztésére a 2021–2024-es időszakban, ám konkrétumok, dátumok nélkül.
A köztévéhez eljuttatott júniusi közleményében a román haditengerészet közölte, hogy naponta, rotációs alapon 11 hadihajó és két Puma Naval helikopter járőrözik a tengeri felségterület és a Duna-delta fölött. Cristian Diaconescu korábbi külügyminiszter azonban egy tévéműsorban jelezte a kormánynak, hogy az elsüllyesztett Moszkva hadihajó – ameddig vízen volt – rendszeresen megsértette Románia felségterületét, és az ilyen helyzetekkel „Bukarestnek foglalkoznia kellene”.