2025. április 17-én Párizsban találkoztak az Egyesült Államok, Ukrajna és Európa magas rangú képviselői, ahol bemutatták Donald Trump volt amerikai elnök csapatának béketervét. A The Wall Street Journal beszámolója szerint a javaslat a frontvonal jelenlegi állapotának befagyasztását, Ukrajna NATO-csatlakozásának legalább húsz évre történő elhalasztását, valamint egy több mint 1200 kilométer hosszú demilitarizált zóna kialakítását irányozza elő. Cserébe az USA ígéretet tesz Ukrajna katonai támogatásának fenntartására.

A terv egyik központi eleme a Krím orosz fennhatóságának elismerése, amely komoly kérdéseket vet fel Ukrajna szuverenitásával kapcsolatban. Ugyanakkor a négy másik megszállt ukrán régió hivatalosan ukrán marad – bár de facto továbbra is orosz ellenőrzés alatt állnak. Ez a megoldás emlékeztet a Finnország által 1939–40-ben elvesztett területek történetére, amikor az ország kénytelen volt lemondani többek között Karélia és Viborg térségéről, s semlegességet vállalni. Nyolcvanhárom évvel később Finnország végül csatlakozott a NATO-hoz.

A Trump-csapat szerint azonban az USA nem követel hivatalos ukrán elismerést a Krím ügyében, sem pedig alkotmánymódosítást. Ez azt jelenti, hogy elegendő lehet egy „nem hivatalos”, szóbeli egyetértés – elkerülve ezzel az összetett belpolitikai és jogi folyamatokat.

A Zaporizzsjai Atomerőművel (ZAE) kapcsolatos javaslat szerint annak környezete semleges övezetként amerikai felügyelet alá kerülne, biztosítva az áramellátást mind az ukrán, mind az orosz ellenőrzés alatt álló területek számára. Ez a pont aggodalmat kelt az ukrán energetikai szuverenitás és biztonság szempontjából.

Végső döntést Kijev a napokban esedékes londoni találkozón hozhat. Amennyiben Ukrajna és az európai partnerek egyetértenek az amerikai állásponttal, Washington Moszkvában kívánja előterjeszteni a tervet. Kérdés azonban, mit válaszol majd Vlagyimir Putyin. Eddig következetesen kijelentette: „a különleges hadművelet céljai változatlanok”.