A Napi.hu által megkeresett adójogi szakértők szerint az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény felmondása alapvetően a magyar befektetőknek és az Amerikai Egyesült Államokkal üzleti kapcsolatban lévő vállalkozásoknak jelent majd terhet, ugyanakkor számos lehetőség mutatkozik a probléma megoldására.

Az adóztatás az államok szuverén joga. A nemzetközi kapcsolatok fejlődésével felmerült az igény ennek az „önkorlátozására”, mivel egy határon átívelő ügyletet mindkét érintett állam adóztathat és ez súlyosan hátráltatja a kereskedelmet. Annak érdekében, hogy ez szabályozott formában valósuljon meg az államok XIX. század második felében kezdtek nemzetközi szerződéseket kötni, ami a XX. század első felében kezdett elterjedni és kifejezetten a XX. század második felében lett általános gyakorlat a fejlett országok között – mondta el a Napi.hu-nak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Baráti Ákos szerint Magyarországon az első kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket az 1860-as évek második felében, az Osztrák-Magyar Monarchia tagországai között kötötték főként a több országon átívelő hajózási és vasúti kereskedelemből származó bevétel szabályozása céljából.

Kneitner Lea nemzetközi és igazságügyi adószakértő szerint 1920-tól kezdték el alkalmazni a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket, illetve utána dolgozták ki az OECD modellegyezményt, amelyet világszerte több ország mintaegyezményként használ. Célja: ugyanazon adóalanyt, ugyanazon tényállás tekintetében ne terheljen két vagy több állam területén ugyanazon típusú adó.

Az egyezményeken éveken keresztül kell dolgozni
A befektetések és a tőke szabad mozgását elősegítendő a fejlett országok törekednek arra, hogy minél több országgal rendelkezzenek adóegyezménnyel. Az egyezmények megkötését általában komoly politikai és diplomáciai munka előzi meg, és nem ritka, hogy egy ország hosszú évekig egyáltalán nem köt új adóegyezményeket, majd néhány éven belül többet is ratifikál. Kicsi, nyitott gazdaságok, mint a magyar esetében pedig kifejezetten nagy jelentősége van annak, hogy az ország minél több állammal meg tudjon állapodni a kettős adóztatás elkerüléséről – hangsúlyozta a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Az Egyesült Államok méretéből fakadóan igyekszik a gazdaságpolitikája eszközeként is használni az adóegyezményeket, így jellemző, hogy amikor új egyezményt köt, akkor beépíti a mindenkori amerikai adminisztráció adópolitikai céljait (például a nemzetközi adóelkerülés elleni harc jogi nóvumait) a szabályozásba. Az elmondható, hogy bár nem példa nélküli, de nem is gyakori, hogy az adóegyezménnyel már rendelkező államok úgy szüntessenek meg egyezményt, hogy közben nem állapodtak meg egy új szabályozásról.

Megoldási lehetőségek befektetőknek

2023. december 31-ig hatályban van az adóegyezmény, így ebben az évben még alkalmazhatják a magyar adórezidens befektetők. Azok a befektetők, akik továbbra is az amerikai tőkepiacon szeretnének közvetlenül befektetni 2024-től már nem élvezhetik a jelenlegi korlátozott adózást.

A befektetők a kialakult államközi helyzetből adódóan vagy elfogadják a magasabb adózást, vagy zárják a közvetlen amerikai pozícióikat. Alternatíva lehet, ha átalakítják / konvertálják az közvetlen amerikai befektetéseiket „közvetett” amerikai befektetéssé. Erre lehet példa, hogy a közvetlenül amerikai társaságban tartott részvények helyett olyan strukturált pénzügyi termékbe fektetnek, amely leköveti az amerikai részvénypiacot (például: ETF vagy CFD), de a maga a termék és a kibocsátója nem amerikai (hanem olyan országban honos szolgáltató, amellyel rendelkezik hazánk kettős adóztatást elkerüléséről szóló adóegyezménnyel).

Mivel az egyes szolgáltatók által kibocsátott termékek között jelentős különbségek vannak, így minden esetben ellenőrizni szükséges, hogy az adott termék megfelel-e konvertálásnak (például: a német börzén vásárolt Coca-Cola részvény nem).

Kneitner Lea szerint a cégeknek az átstruktúrálást, az üzletág átruházást kell megfontolniuk. A magánszemély befektetőknek pedig a befektetés/adóügyi illetőségük áthelyezését, jövedelmek/nyereség felvételének eltolását. Továbbá adótervezéssel, „közvetítő” cégek, illetve közbenső számlák közbeiktatásával elkerülhetővé válhat a helyzet.

Ritka és előnyös szerződés volt
Az egyezmény megszűnése jelentős hatást gyakorolhat az amerikai-magyar gazdasági kapcsolatokra és Magyarország nemzetközi kapcsolataira is – mivel az magyar-amerikai adóegyezmény egy kifejezetten ritka és előnyös szerződés volt.

Mivel az adóegyezmény államok közötti speciális megállapodás ezért Barát Ákos szerint semmilyen jogorvoslat nem érvényesíthető az adóalanyok által, ha hátrány éri őket az egyezmény megszűnése miatt.

Brókercégen keresztül vett részvények
Baráti Ákos úgy látja, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország (illetve a világ többi országának) adóhatóságai között az utóbbi évtizedekben egyre szorosabb együttműködés alakult ki, amelyet több nemzetközi egyezmény is megerősített. Így tehát az IRS-nek is jelentős rálátása van a külföldi számlákra és befektetésekre. Ezen felül a befektetési szolgáltatók is igyekeznek megfelelni az amerikai elvárásoknak és levonni a forrásadót, mivel az IRS ezeket a társaságokat is ellenőrzi és bünteti.

2024-től már 30 százalékos forrásadó terheli a magyar befektetőt és további 5 százalék magyar személyi jövedelemadó is fizetendő, így a teljes adóteher 35 százalék lesz.

Van-e adójog általi lehetőség arra, hogy ezen az érintettek változtassanak? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint a közvetlenül tartott amerikai eszközök tekintetében sajnos nem kerülhető el a magas adózás magyar adórezidensen számára, amíg nem hatályosul egy új adóegyezmény.

A kamatból származó jövedelem egyéb jövedelemnek minősül, amelyet a fenti személyi jövedelemadón túl még 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli, egyúttal az amerikai részvényekkel, kötvényekkel bonyolított ügyletek nem minősülnek ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, ami gyakorlatilag ellehetetleníti majd a magyarok amerikai befektetéseit. Mit tudnak tenni ebben a helyzetben a cégek adójogászai, milyen megoldásokat tudnának kidolgozni?

A magánszemély minden jövedelme valamelyik a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott kategóriába esik – amennyiben ugyanis nincsen semmilyen speciális kategória, akkor úgynevezett „egyéb jövedelemnek” fog minősülni. A törvényben meghatározott fogalmak azonban nem feltétlenül fedik azok hétköznapi jelentését, így például kamatnak minősül a nyilvánosan forgalmazott befektetési jegy hozama, de a tagi kölcsön kamata nem.

Habár az egyéb jövedelem után valóban kell az szja-n felül 13 százalék szociális hozzájárulási adót is fizetni, a pénzügyi bevételek ritkán esnek ebbe a kategóriába. Részletesen vizsgálni szükséges az adott pénzügyi terméket, hogy annak adózása megállapítható legyen. Például elképzelhető, hogy valaki úgy tudja, hogy részvényt vásárolt, de a szolgáltató valójában csak pénzügyi elszámolást biztosít és a befektető ténylegesen nem is lesz az adott részvény tulajdonosa – így a részvénynek hitt termékből származó jövedelem adózása is eltérhet a várttól.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalma és az amerikai adóegyezmény megszűnése között nincs feltétlenül összefüggés, mivel a ellenőrzött tőkepiaci ügylet esetében (egyéb feltételeken túl) a befektetési szolgáltató honossága számít.

Magyarországnak is volna lehetősége forrásadó kivetésére?
Az adóegyezmény felmondása alapvetően a magyar befektetőknek és Amerikával üzleti kapcsolatban lévő vállalkozásoknak jelent majd terhet. Ugyanakkor Magyarország csak a jogi személyek részére teljesített kifizetésekre nem vet ki forrásadót, a magánszemélyekre azonban igen. Így azon amerikai magánszemély befektetők, akik Magyarországra fektetnek be – ideértve a cégtulajdonosokat is – elképzelhető, hogy hátrányos lesz az adóegyezmény megszűnése, amennyiben például a magyar (2024-től magasabb) forrásadót esetleg nem tudják beszámítani az amúgy is rendkívül magas amerikai adójukba.

Magyarországnak alapvetően lenne lehetősége forrásadó bevezetésére a jogi személyekkel szemben, ez azonban feltehetően inkább hátrányt jelentene, mivel az adóbevételek növekedése mellett a külföldi befektetések száma várhatóan csökkenne.

Vége az amerikai egyezménynek, de nem kell lemondanunk a nagy nyereségről
Az amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnése sok kérdést felvet, leginkább azonban az amerikai részvények befektetőit érintheti kedvezőtlenül. Azonban úgy tűnik, van megoldás.

Forrás:https://www.napi.hu/gazdasag/kettos-adoztatas-egyezmeny-usa-magyarorszag.767925.html