Nem sérti az Alaptörvényt a maszktilalom a tüntetéseken – állapította meg az Alkoltmánybíróság, amely elutasította egy ilyen okból elítélt tüntető panaszát.
A panaszos 2022. augusztus 12-én a Margit híd pesti hídfőjéhez megszervezett „Tiltakozás az erdeink tarvágása és a nemzeti parkok területének eladása ellen” elnevezésű demonstráción gázmaszkot viselt, ezzel megakadályozva személyének azonosítását. Emiatt gyülekezési szabadság megsértésével vádolták meg, és az elsőfokú bíróság 2 évre próbára bocsátotta. Az ügyészség súlyosításért (pénzbüntetés kiszabása) fellebbezett, mert szerinte a gázmaszk viselése alkalmas volt arra, hogy a szemlélőkben indokolatlan félelmet keltsen. A védő szerint viszont a gázmaszk viselése szorosan kapcsolódott a tiltakozás céljához (a tiszta levegő „fák nélkül nem megy”). A másodfokú bíróság is úgy látta, hogy a rendezvény céljára is tekintettel a maszk nem volt alkalmas arra, hogy bárkiben „indokolatlan félelmet” kelthessen, ezért nem súlyosabb, hanem enyhébb ítélet született: 1 év próbára bocsátás.
Az elítélt ezután adott be alkotmányjogi panaszt, mert szerinte a maszkviselés általános tilalma súlyos és indokolatlan korlátozás. Kérte a 2018-as gyülekezési törvény vonatkozó pontjának megsemmisítését.Az Alkotmánybíróság Handó Tünde vezette tanácsa (előadó Schanda Balázs) azonban elutasította a panaszt. Az indoklás szerint fontos szempont, hogy a rendőrség azonosítani tudja a résztvevőket, azh esetleges rendzavarókat. Ez megtörténhet a tömegből történő kiemelés által, vagy pedig a tömegben lévő személy más eszközzel való azonosítása által. Amennyiben ez ellehetetlenül, merta résztvevő az arcát eltakarta, a közrendet és közbiztonságot nem lehet feltétlenül biztosítani. Így a korlátozás szükségesnek tekinthető, nem aránytalan.
Emellett az Alkotmánybíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvény így szól: „Ha azt a tudomásul vett bejelentés nem tartalmazta, a résztvevők
- nem viselhetnek védőfelszerelést, egyenruhát, vagy azzal összetéveszthető ruházatot,
- továbbá arcukat nem takarhatják el.”
Vagyis ha a szervező a gyűlés bejelentése során jelzi a rendőrségnek, hogy a gyűlés célja miatt a résztvevők az arcukat (akár csak egy rövid időre) el fogják takarni (ez akár a szóbanforgó gyűlés esetében is lehetséges lett volna, ha a szervező a fakivágás elleni tiltakozás jegyében a levegő minőségének várható romlása miatt, kommunikációs célzattal fel szerette volna vetetni a résztvevőkkel a gázmaszkot), a rendőrség pedig e szerint veszi tudomásul a bejelentést, akkor a résztvevők eltakarhatják az arcukat.