Meg kellene-e kezdenie az Európai Uniónak a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával? – ez lehet Európa jövője szempontjából a legfontosabb kérdés. Szólnak nyomós érvek mellette és ellene, így a döntés mindenképpen kockázatos, ám halogatni nem lehet.

Az oroszbarát Viktor Janukovics államfő ellen tüntető fiatalok nyolc évvel ezelőtt az EU zászlajába burkolva magukat mentek a kijevi utcákra, egyenesen a rezsim elitalakulatához tartozó mesterlövészek puskáinak célkeresztje elé, ma golyóálló mellényben harcolnak az orosz inváziós csapatok ellen – írja a Financial Times az ország európai uniós csatlakozásának lehetőségéről szóló szerkesztőségi cikkében. A cél nem változott: Ukrajna szuverenitásának és „európai jövőjének” védelme. A lehetőség arra, hogy az ukránok ne orosz típusú kleptokrata autokráciájában éljenek, hanem minden hibája ellenére demokráciában.

Franciaország, Németország és Olaszország vezetője a napokban látogatott Kijevbe, ahol a orosz agresszió nyomait viselő romok között is jártak (képünkön), és minden bizonnyal Ukrajna európai uniós ambícióiról is tárgyaltak vendéglátóikkal. (Az Európai Bizottság pénteken azt javasolta, hogy Ukrajna kapja meg a tagjelölti státuszt)

A felvételig tartó út hosszúnak ígérkezik és az EU-nak meg kell változnia, hogy egy akkora országot befogadjon, mint Ukrajna.

Persze ahhoz a szigorú feltételhez kell kötni, hogy végrehajtják azokat az intézményei reformokat, amelyek végre visszaszorítják az ukrán közélet minden porcikáját behálózó korrupciót, végrehajtják a reformokat, amely garantálják a jog uralmát az uram-bátyám viszonyokkal szemben. Ha ezt nem teszi meg az EU, az geopolitikai hiba lesz és világos üzentet küld mind Kijevbe, mint Moszkvába.

Erőteljes ellenérvek

Az uniós országok megosztottak Ukrajna közismert intézményi gyengeségei miatt. Az ellenzők szerint a tagjelölti státusz megadása hamis reményeket kelthet, ami a lassuló csatlakozási folyamat az illúziók elvesztéséhez vezetne a kelet-európai országban. Emellett sok nyugat-európai ország közvéleménye még nem készült fel az óriási volt szovjet tagállam belépésére a kelet-közép-európai országok csatalakozása ellenére még mindig ékszerdobozhoz hasonlító uniójukba.

Kijev hitegetéssel kezelt, nem teljesülő NATO-aspirációi megmutatták, mire vezetnek be be nem tartott ígéretek.

Analógiának ott vannak azok a nyugat-balkáni országok, amelyek csatlakozási folyamat nyúlik, mint a rétestészta, végül ha Ukrajna megkapja a rendkívüli lehetőséget, nehéz lesz az Ukrajnához hasonló belső gondokkal küszködő Moldovától vagy az oroszok öleléséből nehezen kiszakítható Georgiától (Grúziától) megtagadni a tagjelölti státuszt.

Az esély ösztönözne

A Financial Times szakírói szerint a tagjelöltség megtagadásával járó kockázat felülírta volna az aggodalmakat. A kijevi vezetés, és az ukránok nagy része úgy értelmeznte volna, hogy a kontinens országai nem tekintik nemzetüket Európához tartozónak. A Kreml lakói a kezüket dörzsölgették volna mert a Nyugat megosztottságát látnák benne, ami éppen az, amire mindennél jobban vágynak.

Az uniós tagságra való esély most erősen ösztönözheti a kijevi vezetést a szükséges strukturális reformok végrehajtására. Tény, hogy az elmúlt években egymás követő IMF-programok segítségével vergődött tovább az ukrán költségvetés, de előrehaladást is elérhetek az oroszbarát elnök 2014-es bukása óta – vélik a brit üzleti lap szerkesztői.

Szükség lenne a csatlakozási módszertan átalakítására is, hogy a hosszúra nyúló folyamat ne látsszon reménytelennek. Például az egyes tárgyalási fejezetek lezárása után az adott területen mintegy beléphetne a csatlakozó ország az EU falai közé, ahelyett, hogy csak a teljes procedúra lezárása után válna az EU tagjává – írja a lap.

https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/ukrajna-oroszorszag-eu-csatlakozas-janukovics.754448.html

#eu #ukrajna #csatlakozás #felvétel