Október végéig 1 099 550 elbocsátást jelentettek be az Egyesült Államokban, ami öt éve nem látott csúcs – áll a Challenger, Gray & Christmas elemzésében. A leépítéseket főként a lassuló növekedés, a gyengülő kereslet és a szigorodó finanszírozás hajtja, de a kormányzati költségracionalizáló programok és a mesterséges intelligencia hatásai is látszanak már az amerikai munkaerőpiacon.

2025-ben markánsan hűlt az amerikai munkaerőpiac: több évnyi erős felvétel után idén az ágazatok széles körében visszafogták a munkaerő-keresletet a mélyülő bizonytalanság miatt.

A Challenger, Gray & Christmas (CGC) adatbázisa alapján október végéig 1 099 550 elbocsátottak jelentettek be az USA-ban, ami az elmúlt öt évet nézve a legmagasabb érték.

Időarányosan nézve ekkora leépítések korábban csak világgazdasági válságok idején történtek, az elmúlt 25 évet tekintve csak 2001-ben, 2009-ben és 2020-ban lehetett hasonló nagyságrendű adatokat látni. A felmérések szerint a vállalatok lassabb gazdasági növekedésre, gyengülő fogyasztói keresletre és szigorodó finanszírozási feltételekre készülnek, ezért válnak meg munkaerőállományuk egy részétől.

A 2021-2022-es globális inflációs sokkot követő normalizálódási (dezinflációs) időszakban nagyon tipikus, és az USA-ban is többször előkerülő dilemma körül forognak napjaink legfontosabb gazdasági kérdései, nevezetesen, hogy a refláció vagy a munkaerőpiac (reálgazdaság) hűlése-e a nagyobb probléma. 

Sokáig úgy tűnt, hogy minden félelem ellenére az amerikai munkaerőpiaccal nincs nagy baj, az képes lesz ellenállni a magasabb gazdaságpolitikai bizonytalanságnak és a kereskedelmi háborúnak is. Idén ősszel aztán a kormányzati leállás elég nagy ködöt hozott az adatokban, így azóta inkább csak találgatnak az elemzők, ám egyre több részadat erősíti meg azt a narratívát, hogy a munkaerőpiac folyamatai karakteres romlásnak indultak.

Mi áll az elbocsátások hátterében?

A CGC részletes jelentéséből kiderül, hogy a leépítések többségét makrogazdasági okok hajtják.

A Donald Trump elnök által vezetett amerikai adminisztráció idén januárban elindította a „Kormányzati hatékonysági programot” (Department of Government Efficiency, DOGE), amely az állami szervek működését volt hivatott racionalizálni. A programért felelős szervezet (amely szintén a DOGE nevet viseli) főként költségoldali intézkedésekkel igyekezett javítani a kormányzati szervek pénzügyi helyzetét. A program konkrét célja a munkaerőállomány optimalizálása, az állami szabályozások felülvizsgálata, illetve a kiadások felülvizsgálata és az átláthatóság erősítése volt.

A leggyakrabban alkalmazott eszközök közé a szervezeti reformok, munkaerőfelvételi korlátozások, valamint konkrét leépítések tartoztak, amelyek október végéig mintegy 294 ezer állás megszűnését okozták. Az intézkedések ráadásul hullámhatásokat okoztak a kivitelezőknél, a beszállítóknál és a kapcsolódó iparágakban is, a vállalkozói szerződések visszamondása ezért közvetetten újabb munkahelyek megszűnését okozta. A DOGE által okozott teljes leépítés mértéke az adatok szerint megközelítette a 315 ezer főt.

A „piaci és gazdasági körülmények”, mint indok több mint 229 ezer bejelentett leépítéshez kapcsolódott. A két legjelentősebb ok együtt az idei elbocsátások több mint feléért felelős. A hangsúly azonban inkább az üzleti újrapozicionáláson van, nem a válságon. A vállalatbezárások több mint 161 ezer munkahely megszűnéséhez vezettek, míg az átszervezések és a költségcsökkentések együtt további 185 ezret tettek ki.

Ezzel szemben a csődhelyzetek mindössze 38 590 elbocsátást magyaráznak, ami jóval alacsonyabb a pandémia alatt tapasztalt szintnél. Mindez arra utal, hogy a 2025-ös leépítési hullám inkább szerkezeti átalakulásról, semmint összeomlásról szól.

Az idei befektetői és munkaerőpiaci folyamatok szempontjából meghatározó volt a mesterséges intelligencia fejlesztése és elterjedése, amely folyamatosan zajlik nemcsak az USA-ban, hanem Európában is.

A mesterséges intelligencia (AI) munkaerőpiaci hatása egyelőre korlátozott. AI-hoz köthetően 48 414 leépítést jelentettek, ami még a technológiai fejlesztéseket is figyelembe véve is mérsékelt.

Ez azt jelzi, hogy nem tömeges automatizálás zajlik: a leépítések főként a hagyományos működési területeket, a költségközpontokat és a szakpolitikai változások által érintett szegmenseket sújtják.

Mit mutat az összkép?

Az amerikai munkaerőpiac az idei évben fokozatosan hűlt, a szakértők egy része által várt összeomlás azonban nem következett be. A kereskedelmi háború miatt megnövekedő bizonytalanság és Amerika külgazdasági kapcsolatainak átrendeződése óvatosságra intette a vállalatokat, akik a munkaerőfelvétel visszafogásával reagáltak az új helyzetre.

Bár tömeges leépítésekről egyelőre nincs szó, a munkanélküliségi ráta lassan emelkedik (szeptemberben 4,4 százalékra, ami négyéves csúcsot jelent), a foglalkoztatottság pedig csak lassú ütemben bővül a felvétel gyakori befagyasztása miatt. A lassuló dinamika a béremelkedés ütemében is visszatükröződik, ez ugyanis szintén lassuló tendenciát mutat az elmúlt hónapokban.

Összességében az amerikai gazdaságot lassan hűlő munkaerőpiac és ragadós, 3 százalék körüli infláció jellemzi.

A jelenlegi gazdasági helyzet befektetők és vállalatok számára egyaránt bizonytalan helyzetet teremt: a makrogazdasági környezet és a kamatpálya alakulását kifejezetten nehéz megjósolni, a vámháború pedig a külkereskedelmi folyamatok áttekinthetőségét bonyolítja meg. A monetáris politika bizonytalan kilátásait jól szemlélteti, hogy míg egy hónapja a piaci szereplők várakozásai szerint 40 százalék körül volt a kamattartás valószínűsége a Fed kamatdöntő testületének (FOMC) decemberi ülésén, addig mostanra domináns véleménnyé váltak az újabb kamatvágásról szóló várakozások (az esemény valószínűsége most már csak 12,4 százalék).

A munkaerőpiaci folyamatok értelmezését jelenleg egyszerre több dolog nehezíti. Donald Trump amerikai elnök januári törvénymódosítása után visszaesett a külföldi munkaerő bevándorlása, illetve megállt a munkaerőkínálat korábbi bővülése, így a foglalkoztatás gyenge adatai nem járnak kéz a kézben a munkanélküliégi ráta gyors emelkedésével. A kínálati oldali tényezők és a bizonytalanság miatt jelenleg kifejezetten nehéz értékelni az amerikai munkaerőpiac állapotát, a következő hónapok adatai így kár számos kellemetlen meglepetést is okozhatnak. Az idei munkaerőpiaci folyamatokat nézve a legfontosabb üzenet talán az lehet, hogy a kormányzati racionalizáló intézkedések (DOGE) és a gazdaságpolitikai bizonytalanság mellett meghatározó hatása van a gazdasági szerkezetváltásnak is, amelyet főként a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia terjedése támogat.