Egész Európa munkaerőhiánytól szenved, Magyarországon is legalább százezren állást kaphatnának többek közt az autóiparban, a feldolgozóiparban és az elektronikai ágazatban – mondta a Napi.hu-nak Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója. A multik azért, hogy Magyarországon maradjanak a munkaerőkölcsönzés mellett döntöttek. A kormány pedig belenyúlt a folyamatokba és fél év helyett két hónapra csökkentette egy-egy vendégmunkásokból álló kontingens Magyarországra hozatalát. Az elmúlt évben sok vendégmunkás érkezett Indonéziából, a Fülöp-szigetekről és Vietnámból.
Az utolsó előtti pillanatban hallotta meg a kormány a multik kérését, hogy akkora a munkaerőhiány már Magyarországon, amiből senki nem jöhet ki jól?
Inkább úgy fogalmaznék, hogy akkor vált rugalmasabbá a vendégmunkások bevonása, amikor már tényleg nem volt más út. Akkor jelentett kapaszkodót a kormánydöntés, mikor már égető szükség volt valamilyen könnyítésre, hiszen az ország versenyképessége szempontjából az egyik legfontosabb elem a munkaerő, és az utóbbi években szép számmal érkeztek zöldmezős beruházások. A Covid-19 járvány előtt már telített munkaerőpiacról beszéltünk, a pandémiából történő kilábalás után pedig egy újabb űr keletkezett, hiszen megint jó néhányan elhagyták az országot és ismét hatalmas munkaerőhiánnyal szembesült az a közel ezer ügyfél, főként nagyvállalatok, akiknek próbálunk segíteni. Most körülbelül 70 olyan céggel dolgozunk, mely harmadik országokból választ és alkalmaz dolgozókat.
Azt fontos hangsúlyozni, hogy egy külföldi munkavállaló három magyar dolgozó munkáját menti meg.
Ha nem döntöttek volna úgy a cégek, hogy egy az unión kívüli úgynevezett „harmadik országból” fogadnak és alkalmaznak munkaerőt, akkor sok vállalatnak le kellett volna állítania a termelését, vagy elvitte volna egy másik országba, ez pedig hatással lett volna a cég dolgozóira, a teljes beszállítói láncra. A kölcsönzött munkaerő főleg az autóiparban jelentett megoldást, és ez több tízezer magyar munkájáról is szól.
De mekkora munkaerőhiánnyal szembesültek a cégek?
Jelenleg 4,4 milliós foglalkoztatottság van Magyarországon, de 80-100 ezer ember hiányzik a munkaerőpiacról. Ők a feldolgozóiparból, az autóiparból, az elektronikai iparból és az élelmiszeriparból hiányoznak. Sok területre közvetítünk dolgozókat, de a könnyű fizikai munkát végző szakemberek toborzásában kérnek legtöbbször segítséget a cégek. Azért, hogy a vendégmunkások foglalkoztatása kontrollált és ellenőrizhető legyen, a vállalatok a kormány által minősített humánerőforrás kölcsönző cégeken keresztül tudnak gyorsított eljárás keretében vendégmunkásokat bevonni. Korábban ez csak a szomszédos országok, Szerbia és Ukrajna esetében volt engedélyezett, de ezt a kört tavaly kibővítették és több ázsiai országból is érkezhet munkaerő. Ennek oka, hogy már a régióban is elfogyott a bevonható munkaerő, a háború pedig még tovább rontotta a helyzetet. Az új szabályozással egyszerűsödnek a folyamatok az idegenrendészeti eljárás során, de továbbra is kontroll alatt tarthatók. A kölcsönző cégek mintegy kibővített HR-osztályként vannak jelen a cégek életében.
De valójában miért éri meg a cégeknek a kölcsönzött munkaerőt alkalmazni?
Azok a vállalatok, melyek HR szolgáltatókhoz fordulnak segítségért,
az utóbbi években több száz kilométeres sugarú körben sem találtak megfelelő munkaerőt.
Az Ukrajnában zajló háború miatt az ukrán vendégmunkások száma jelentősen visszaesett, és a szerb munkavállalók is elfogytak. Már Szerbia is jelentős munkaerőhiánnyal küzd. Sokan felteszik a kérdést, hogy a cégek miért nem emelnek bért, mert a magasabb bérajánlásra biztos többen jelentkeznének, de ez nem így van. Azok a munkavállalók, akik az unión kívülről jönnek, tényleg munkavállalás céljából érkeznek Magyarországra, ezért ők annyit szeretnének dolgozni és túlórázni, amennyit a munka törvénykönyvének szabályai szerint maximálisan lehet. A magas motivációs szint miatt szinte nincs fluktuáció, és mivel általában egyedül, családjuk nélkül érkeznek a vendégmunkások, kevesebb a betegség vagy családi ok miatti szabadság is a megszokottnál. Mivel a fluktuációs szint csökken – és a fluktuáció nagy költséget jelent – a vendégmunkások gyakorlatilag kitermelik a saját behozatali költségeiket. Mindemellett egy nagyon fontos tévhitet is szeretnék eloszlatni. Sokan azt gondolják, hogy azért választják a munkáltatók a kölcsönzött munkaerőt, mert olcsóbb. Az Európai Unió egész területén kötelező az ekvivalencia elvének betartása. Azonos munkakörben teljesen mindegy, hogy milyen kultúrájú, nemzetiségű embert alkalmaznak mindenkinek ugyanazt a bért és juttatást kell megkapnia. Ezen felül a vendégmunkások alkalmazás számos plusz költséget jelent: extra adminisztrációt, az utaztatás és lakhatás fedezését, a tolmács költségét. Azaz összességében a cégeknek jóval könnyebb lenne magyar munkaerőt alkalmazni, és ha lenne elegendő hazai dolgozó.
Hány országgal vannak kapcsolatban?
Tizenöt országgal működünk együtt. Az elmúlt egy évben már jól látható, hogy a legaktívabb országok Indonézia és a Fülöp-szigetek. Az ázsiai vendégmunkások nyolcvan százaléka ez utóbbi két országból érkezik hozzánk, de Vietnámból is sokan jönnek dolgozni Magyarországra. Az elmúlt egy évben a 15 minősített munkaerő kölcsönző cégen keresztül két-háromezer ember érkezett a hazai munkaerőpiacra.
Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatójaFotó: ProhumanA folyamat hogyan néz ki? Mennyi idő alatt zajlik le a kiválasztás?
Ez nagyon hasonlít egy hazai munkaerő kiválasztáshoz, akár az interneten keresztül is megtörténhet az állásinterjú. Amikor megvan a megfelelő szakember, akkor kezdődik a munkafolyamat nehezebb része, a vízumügyintézés, az adminisztráció sokkal bonyolultabb, de ezekben a folyamatokban a minősített HR-cégek kaptak némi könnyítést, illetve rengeteget számít az e téren felhalmozott szaktudás és tapasztalat, ebben erősek vagyunk. Korábban körülbelül hat hónap volt az adminisztráció, az új keretek mellett viszont 40-60 nap is elegendő.
A forintgyengülés mennyiben okoz problémát?
A munkavállalók forintban kapják a fizetésüket és jellemzően mindig átszámolják dollárba, hiszen a családjaiknak ebből kell gazdálkodni.
A gyenge forint miatt a kölcsönzött munkavállalók között nem a legkedveltebb célország most Magyarország, de ez nagyon gyorsan változik.
Nyelvi nehézségeik vannak a harmadik országból érkezőknek?
Az angol nyelv használható abban a multinacionális környezetben, ahova az Ázsiából érkező munkavállalók jönnek. A Fülöp-szigeteken az angol a második hivatalos nyelv, a Manilából érkezők jól beszélnek angolul. Korábban az Ukrajnából és Szerbiából érkezők munkavállalók csupán egy része beszélt magyarul, aki ismerte a nyelvet, az segítette a többi munkavállalóval a kommunikációt, de sokszor volt szükség tolmácsra.
Letelepedésen gondolkodnak a Magyarországra érkezők?
Az indonéziai és a Fülöp-szigeteki munkavállalók többsége ezen nem gondolkodik, az ő kultúrájuknak régóta része az, hogy a család egyik tagja elhagyja az országot és a pénzt külföldön keresi meg, majd hazautalja a rokonai számára.
Volt, hogy nem felelt meg az elvárásoknak az ideérkező kontingens?
Szerencsére jók a tapasztalataink, kint olyan szigorú szabályozási rendszer van, ahol egy nagyon komoly előszűrésen mennek át a munkavállalók. A Fülöp-szigetek részben a kölcsönzött munkaerőre építi a gazdaságát. A szigorú kontroll ad garanciát arra, hogy megfelelő emberek érkezzenek. A minősített munkaerő kölcsönző cégeknek pedig garanciát kell vállalni ezekért az emberekért. Egyre jellemzőbb, hogy az általunk toborzott emberek már a Magyarországra érkezés előtt megszerzik a munkakörükhöz szükséges végzettséget, a hazai munkavállaláshoz szükséges tudás nagy részét. Az ázsiai országokban kifejezetten az Európa-szerte érzékelhető hiányszakmákra koncentrálnak.
Prohuman árbevétele tavaly meghaladta a 38 milliárd forintot, ami 2020-hoz képest közel 20 százalékos emelkedést jelentett. Milyen év lesz 2022?
Alapvetően növekedésre számítottunk ebben az évben is, de a háború miatt – érthető módon – jelentős számban kieső ukrán munkavállalók helyettesítése hosszabb folyamat. A lassan, de biztosan kedvezőtlenné váló makrogazdasági környezetben terveink szerint nagyjából a tavalyi eredményeket tudjuk hozni. Európa nyolc országában vagyunk egyébként jelen, és egy dologban minden piac hasonló: mindenhol óriási probléma a munkaerőhiány.