A NATO azt mérlegeli, hogy a puszta reagálás helyett proaktívabb, akár agresszívebb lépésekkel feleljen az Oroszországhoz köthető hibrid támadásokkal szemben – írja a Financial Times.

A szövetség legmagasabb rangú katonai vezetője, az olasz Giuseppe Cavo Dragone tengernagy a Financial Timesnak azt nyilatkozta: a nyugati védelmi szövetség azt vizsgálja, miként léphet határozottabban fel Moszkva hibrid hadviselésével szemben.

Mindennel foglalkozunk… A kibertérben jelenleg inkább reaktívak vagyunk. Agresszívebb, proaktív megközelítésen gondolkodunk a reaktív helyett – mondta a NATO Katonai Bizottságának elnöke.

Az utóbbi időben Európát számos, részben Oroszországhoz köthető hibrid akció érte – a Balti-tengeri kábelek megrongálásától a kontinens-szerte zajló kibertámadásokig. Több diplomata, főként a kelet-európai országokból, azt sürgeti, hogy a NATO lépjen túl a puszta reagáláson, és csapjon vissza. Ez leginkább a kibertérben kivitelezhető, ahol sok tagállam rendelkezik offenzív képességekkel. Szabotázs vagy drónbehatolások esetén ez jóval nehezebb.

Dragone szerint a „megelőző csapás” is értelmezhető „védelmi cselekedetként”, ugyanakkor ez távol áll a szövetség megszokott gondolkodásmódjától és működésétől.

Hozzátette:

A partnerünk agresszivitásához képest agresszívebbnek lenni opció lehet. Felmerülnek jogi és hatásköri kérdések, illetve hogy ki hajtja végre.

A NATO a Baltic Sentry művelet keretében eddig sikereket könyvelhet el: hajók, repülőgépek és haditengerészeti drónok járőröznek a Balti-tengeren, és azóta nem ismétlődtek meg a 2023-2024-es kábelrongálások, amelyeket a nyugati szankciók megkerülésére szolgáló orosz „árnyékflottával” hoztak összeefüggésbe.

A Baltic Sentry kezdete óta nem történt semmi. Ez azt jelenti, hogy az elrettentés működik – jelentette ki Dragone.

Egy balti diplomata a Financial Timesnak úgy fogalmazott:

Ha továbbra is csak reagálunk, azzal arra ösztönözzük Oroszországot, hogy újra és újra próbálkozzon, és ártson nekünk. A hibrid hadviselés aszimmetrikus: nekik olcsó, nekünk drága. Találékonynak kell lennünk.

Az aggodalmak ugyanakkor nem szűntek meg. Egy finn bíróság pár hete ejtette a vádat az Eagle S nevű, az orosz árnyékflottához tartozó hajó legénysége ellen – a gyanú szerint ez a hajó több víz alatti áram- és adatkábelt vágott el –, arra hivatkozva, hogy a feltételezett szabotázs nem finn vizeken történt.

Arra a kérdésre, hogy ez kvázi szabad kezet ad-e az orosz hajóknak a nemzetközi vizeken, Elina Valtonen finn külügyminiszter azt mondta: „Igen, és ez probléma.” Hozzátette: a határozottabb fellépés „napirenden van”, de szerinte eddig nem volt szükséges.

Lépjünk hátrébb, elemezzük, mit akar az agresszor. Ne essünk pánikba. Van saját forgatókönyvünk, és bízzunk benne, mert meglehetősen robusztus – fejtette ki Valtonen.

Dragone elismerte, hogy a NATO és tagállamai „sokkal több korlát között mozognak, mint az ellenfelünk” – etikai, jogi és hatásköri okokból.

Ez probléma. Nem mondom, hogy ez vesztes pozíció, de nehezebb, mint az ellenfelünké.

Hangsúlyozta: a kulcskérdés az elrettentés.

„Hogy ezt megtorlással vagy megelőző csapással érjük el, azt alaposan elemeznünk kell, mert a jövőben még nagyobb lehet a nyomás ezen a téren” – firtatta a NATO Katonai Bizottságának vezetője.