Október végéig a magyar költségvetésbe alig 589 milliárd forintnyi uniós támogatás folyt be a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési beszámolója szerint. Ezzel szemben uniós tagdíjként a közös büdzsébe október végéig 609 milliárd forintot fizettek be a magyar adófizetők pénzéből, írja a Népszava.

Vagyis az első tízhavi adatok alapján Magyarország az EU nettó befizetője lett, először a 2004-es csatlakozásunk óta.

Az év végéig befizetéseink már várhatóan nem lesznek, és ha érkezik még némi támogatás, akkor a helyzet megváltozik, de még ebben az esetben is 2025 lesz az az év, amikor a legkevesebb uniós támogatást sikerül lehívni.

A statisztikai mutatók alapján Magyarország továbbra is az EU egyik legszegényebb tagállama, így teljes mértékben rászorul a felzárkózáshoz szükséges uniós támogatásokra – nyilván nem azért vagyunk épp nettó befizetők, mert olyan jól megy nekünk, hanem mert az Európai Bizottság azonban a jogállamisági hiányosságok (a bírói és az ügyészi függetlenség hiánya, közbeszerzéseknél versenyhiány, korrupció, migrációs szabályok figyelmen kívül hagyása) miatt évek óta visszatartja a Magyarországnak járó támogatásokat, évi 2000 milliárd forintot.

Az EU 27 tagállamából 26 megkapja a neki járó támogatásokat, csak Magyarország nem.

2022 decemberében zárolták az első pénzeket. 2021-ben 1575, 2022-ben 1391 milliárd forint érkezett Brüsszelből, 2023-ban átmenetileg megugrott 2230 milliárd forintra, tavaly viszont egész évben 1285 milliárd forintnyi uniós támogatás folyt be az államháztartásba. Az éves uniós befizetésünk – a forint-euró árfolyam ingadozásának függvényében – 450-674 milliárd forint között ingadozott