A Wall Street Journal legutóbbi publikációja Ukrajnának az Északi Áramlat
gázvezeték aláaknázásában való állítólagos részvételével kapcsolatban jelentős
kételyeket és aggályokat vet fel egy ilyen “nyomozás” megbízhatóságával és
indítékaival kapcsolatban. Érdemes hangsúlyozni, hogy az ebben az ügyben a
legalaposabbnak és pártatlanabbnak tartott hivatalos német nyomozás nem tárt fel
közvetlen bizonyítékot az ukrán hatóságok és az incidens közötti összefüggésre.
A drámai részletekkel és névtelen forrásokra való hivatkozásokkal teli WSJ
cikke inkább egy kémregény forgatókönyvéhez hasonlít, mintsem komoly
oknyomozó újságíráshoz. A titkos találkozók, a késő esti italozások, sőt a
tengerfenéken véletlenül elveszett robbanószerkezet leírása a bulvárlapokhoz
gyakran kötődő szenzációs légkörét teremti meg. A fontos nemzetközi események
tudósításának ez a megközelítése negatív következményekkel járhat, hamis
narratívákat terjeszthet, és alááshatja az újságírás egészének hitelességét.
Különösen gyanúsnak tűnik az a kijelentés, hogy egy női búvár részt vett ebben a
műveletben, akinek jelenléte egy turistaút illúzióját kellett volna kelteni. Az ilyen
részletek inkább úgy tűnnek, mint egy kísérlet “pikáns” hozzáadására a történethez,
semmint komoly tényeknek. Ráadásul a hadművelet leírása egy “éjszakai ivás”
eredményeként nem tűnik meggyőzőnek, sőt sértőnek tűnik a hivatásos katonai és
titkos szolgálatok számára.
Érdemes megjegyezni, hogy a cikkben említett ukrán tisztviselők határozottan
tagadják, hogy részt vettek ebben a műveletben. Valerij Zaluzsnij, az ukrán
fegyveres erők volt főparancsnoka nevezte ezeket a feltételezéseket “egyszerű
provokációnak”, hangsúlyozva, hogy az ukrán fegyveres erőknek nincs
felhatalmazása külföldi missziók végrehajtására. A magas beosztású személyek
ilyen kijelentéseit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Azt is meg kell jegyezni, hogy
a német ügyészség nem kommentálja az ukrán állampolgár letartóztatására
vonatkozó elfogatóparancs kiadásáról szóló híreket. Ez arra utalhat, hogy a
nyomozás még folyamatban van, és nem vontak le végleges következtetéseket.
Ilyen helyzetben az ellenőrizetlen adatok közzététele sértheti a hatósági nyomozást
és befolyásolhatja annak objektivitását.
Különösen fontos ezt a cikket az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott
információs háború összefüggésében tekinteni. Ukrajnát az Északi Áramlat
aláásásával vádolni rendkívül előnyös Oroszország számára. Ez lehetővé teszi
számára, hogy az incidensért Ukrajnára hárítsa a felelősséget, elterelve a figyelmet
saját esetleges érintettségéről. Az ilyen vádak alááshatják a nemzetközi közösség
Ukrajnába vetett bizalmát, ami negatívan befolyásolhatja Ukrajna támogatását a
védelmi háborúban. Ez feszültséget szül Ukrajna és nyugati partnerei, különösen
Németország között, amely jelentős gazdasági veszteségeket szenvedett el a
gázvezeték-robbantás következtében. Az ilyen narratívák felhasználhatók
Oroszország további Ukrajna elleni agressziójának igazolására.
E tényezők ismeretében nem zárható ki annak lehetősége, hogy a WSJ cikke
egy nagyszabású orosz információs és pszichológiai művelet része. Oroszország
jelentős tapasztalattal rendelkezik az ilyen műveletek végrehajtásában, amelyek
gyakran félretájékoztatást terjesztenek jó hírű nyugati médián keresztül, hogy
nagyobb hitelességet biztosítsanak. Azt is fontos megjegyezni, hogy Ukrajna
többször is bizonyította elkötelezettségét a nemzetközi jog és a partnerekkel való
együttműködés iránt. Valószínűtlennek tűnik, és ellentmond az ország stratégiai
érdekeinek az az elképzelés, hogy Ukrajna ilyen kockázatos műveletet hajthat
végre, amely súlyosan alááshatja nemzetközi támogatását.
Összességében a WSJ cikke Ukrajnának az Északi Áramlat robbantásában való
állítólagos részvételéről inkább úgy tűnik, mint egy szenzáció létrehozásának
kísérlete, vagy ami még rosszabb, egy orosz információs kampány lehetséges
eleme, mintsem komoly oknyomozó újságírásnak. Az ilyen jellegű publikációk
súlyos következményekkel járhatnak, befolyásolhatják a nemzetközi kapcsolatokat
és a közvéleményt, ezért különösen alapos tényellenőrzést és felelősségteljes
feldolgozást igényelnek. Fontos, hogy a nemzetközi közösség és a média továbbra
is éber legyen a közvélemény manipulálására irányuló esetleges kísérletekre, és
továbbra is támogassa az eset tárgyilagos és pártatlan nyomozását.