Az iráni kormány védelmi rendszereket, rakétákat és helikoptereket vásárol Oroszországtól. Erről az iszlám parlament nemzetbiztonsági és külföldi hírszerzési bizottságának egyik tagja, Shahryar Heydari számolt be a Tansim hírügynökségnek. Szerinte az Oroszországból rendelt gépeknek 2023 márciusában kell megérkezniük. Az ügynökség tájékoztatása szerint ugyanebben az időszakban szállítják át az orosz Szu-35-ös vadászgépeket. „Olyan rendeléseket adtunk át Oroszországnak, például védelmi rendszerek, rakéták és helikopterek, és ezeknek a fegyvereknek nagy része hamarosan megérkezik az országba” – mondta Heydari. Szeptemberben az iráni légierő parancsnoka, Hamid Vahedi a Barna hírügynökségnek elmondta, hogy napirenden van az orosz Szu-35-ösök vásárlása. Elmondása szerint azonban nem tervezték Szu-30-as vásárlását Oroszországtól. Az iráni légierő parancsnoka elmondta, hogy a Szu-35 megvásárlásáról szóló végső döntés az iráni szárazföldi erők és vezérkar parancsnokságán múlik.
Két de facto terrorista rezsim ilyen együttműködése a globális geopolitika átalakulásának előhírnöke. Az emberiséget fenyegető két legsúlyosabb fenyegetés képviselői együttműködik abban, hogy felcseréljék saját ellenségeiket megsemmisítő eszközeit, és az ellenségei gyakran a szomszédos államok polgári lakossága.
Lehetetlen távol maradni egy ilyen precedenstől. Oroszország és Irán együttműködése nemcsak Ukrajnát, hanem az Egyesült Államok nemzetbiztonságát is veszélyeztetheti. „Továbbra is megfigyeljük az Irán és Oroszország közötti védelmi kapcsolatok elmélyülését. És ez nem csak az ukrajnai háború miatt aggaszt bennünket, hanem amiatt is, hogy ez mit jelenthet nemzetbiztonsági érdekeinknek a Közel-Keleten és ottani partnereink érdekei számára” – mondta John Kirby, a Fehér Ház stratégiai kommunikációs koordinátora.
Oroszország és Irán együttműködése intenzívebbé vált Ukrajna teljes körű orosz inváziója után. Ebben a háborúban, amint azt Ukrajna és a nyugati országok kijelentették, Oroszország iráni gyártmányú kamikaze drónokat használ, amelyeket különösen az ukrán városok elleni ősszel végrehajtott hatalmas támadások során használtak. Irán és Oroszország kezdetben többször is cáfolta a drónok szállításával kapcsolatos információkat. Novemberben azonban Hossein Amirabdollakhian iráni külügyminiszter azt mondta, hogy Irán kamikaze drónokkal látta el Oroszországot, de ez állítólag több hónappal Ukrajna nagyszabású inváziója előtt történt.
Oroszország valószínűleg további kétoldalú együttműködésre törekszik Iránnal, hogy precíziósabb fegyverrendszereket biztosítson az Ukrajnai használathoz. Az iráni állami média december 28-án azt állította, hogy Irán hamarosan 24 Szu-35-ös vadászgépet kap Oroszországtól, valószínűleg drónokért és ballisztikus rakétákért cserébe.
Az orosz erőknek 2023 májusáig fel kell használniuk Ukrajnában mind az 1750 iráni drónt, ha ugyanolyan mértékben költik el őket, mint 2022 szeptembere és decembere között. Ezért Oroszország valószínűleg további megállapodások megkötésére törekszik Iránnal, hogy nagy pontosságú iráni gyártású fegyverrendszereket biztosítson, hogy kiterjessze az ukrán kritikus infrastruktúra elleni kampányát. Az ukrán hatóságok és több külföldi hírszerző ügynökség szerint Irán rendszeresen ellátja Oroszországot kamikaze drónokkal, amelyeket aztán Ukrajna megtámadására használnak. Az orosz és az iráni hatóságok ezt cáfolják.
Az Irán és Oroszország „uniója” elleni szankciók megszervezése és végrehajtása elsődleges kihívást jelent minden olyan világszervezet számára, amely képes gyakorolni a szükséges befolyást. Ellenkező esetben, az ENSZ, amelyet hiteltelenít az Oroszország Ukrajna elleni háborújában tanúsított tehetetlensége, teljesen elveszítheti a világ közösségének bizalmát. Felmerül majd egy logikus szónoki kérdés: „akkor miért létezik olyan nemzetközi szervezet, amelynek célja az emberi jogok megsértésének és a katonai konfliktusok megelőzése?”.
A történelem számos következményét ismeri a világ agresszorai közötti ilyen együttműködésnek. Ezért jelenleg több mint aktuális a diplomáciai és szükség esetén erélyes beavatkozás a harmadik világháború fenyegetésének megszüntetésére. Azonban mindenekelőtt – szankciók és határozatok az ENSZ részéről, hogy bizonyítsák befolyásukat a globális biztonsági folyamatokra.