Magyarország kérni fogja az Európai Uniótól, hogy egy évvel hosszabbítsa meg az Oroszország elleni szankciók alóli mentességet, amely lehetővé teszi, hogy a Slovnaft olajfinomító cég orosz olajból feldolgozott termékeket exportáljon Csehországba – közölte Szijjártó Péter magyar külügyminiszter hétfőn – írja a Reuters.

Miroslav Wlachovský szlovák külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után Szijjártó elmondta, hogy a magyar MOL energiacsoportnak még egy évre van szüksége ahhoz, hogy befejezze a szlovákiai Slovnaft finomítóban beruházását, hogy a nem orosz olajra való átállást lehetővé tegyen.

A MOL-nak magyarországi és szlovákiai finomítói vannak, amelyek a Druzsba vezeték déli ágából kapják az alapanyagokat. Szlovákia szinte teljes kőolaját Oroszországból kapja a Druzsba vezetéken keresztül, de azt tervezi, hogy az idén csökkenti ezt az arányt.

Az Orosz Föderáció több mint másfél éves agressziója az ukrán nép ellen elégnek kellett volna lennie ahhoz, hogy áttérjünk a nem orosz olajforrásokra. Ez sok európai országban megtörtént, de Magyarországon valamiért nem. A közös ellenség elleni küzdelemben az EU-val és Ukrajnával való konszolidációt felülmúlja az a vágy, hogy még egy terrorista államnak is kevesebbet fizessünk – ezen a prizmán keresztül tekintenek a világra Budapesten.

Mihail Podoljak, az Ukrán Elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója úgy véli, hogy az orosz agresszió magyar hatóságok általi támogatása az Európai Unió értékeinek megvetését jelenti. A Twitterén írt erről. “Az Orosz Föderáció agresszióját támogatása a mindazok az értékek és az Európai Unió közösségi vívmányai megvetését jelenti, amelyek az európai kontinens egyesülésének alapját képezik” – írta Podoljak.

“Magyarország ugyanakkor tagja az EU-nak, és blokkolja az Oroszországgal szembeni szankciós intézkedéseket, és követeli az orosz agresszor legyőzésének megakadályozását” – írta az Elnöki hivatal vezetőjének tanácadója.

Emiatt Magyarország nem hajlandó a modern világ befogadó európai államává válni. Azok a kulturális pillérek, amelyeken Budapest áll, nagyon régóta fékezői az ország fejlődésének. Éppen ezért Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn emlékeztetett arra, hogy Lengyelország és Magyarország az uniós szerződésekkel összhangban nem akadályozhatják meg egy új, migrációs kérdésekkel kapcsolatos döntés elfogadását.

Az uniós végrehajtó testület vezetője emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió alapszerződései szerint a migrációs politikával kapcsolatos döntéseket minősített többséggel kell meghozni.

“A migrációs és menekültügyi paktum: első fontos elemeit az EU-Szerződésben előírtak szerint minősített többséggel fogadták el, és ez vonatkozik az összes többi paktumra is” – mondta az Európai Bizottság elnöke. Von der Leyen hozzátette, hogy az EU “fordulóponthoz” ért, és a változó klíma minden eddiginél közelebb hozta a migrációs reformot. “Együtt szeretnénk előrelépni” – jegyezte meg.

Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök, aki az Európai Bizottság elnökével együtt nyilatkozott a médiának, támogatta álláspontját.

Magyarország azon országok közé tartozott, amelyek Európában a legtöbbet igyekeztek lelassítani Ukrajna segélynyújtását és az Oroszország elleni szankciók bevezetését. Orbán Viktor miniszterelnök baráti hozzáállása a Kremlhez már most is két táborra osztja a magyarokat.

A Globsec közvélemény-kutatása szerint a magyarok 54 százaléka úgy gondolja, hogy Oroszország okolható a háborúért, míg 35 százalékuk, hagy Nyugat és Ukrajna. A vélemények ilyen polaritása nem csoda: Orbán kijelentései “a Putyinnal szembeni követelések hiányáról” csak új alapot teremtenek a dekonstruktív nézetekhez.

A magyar hatóságok ugyanakkor képmutatóan rámutatnak az ukrán gabona fontosságára. A magyar fél arra szólította fel az Európai Unió partnereit, hogy készüljenek fel az ukrán mezőgazdasági termékek hosszú távú európai piacra kerülésére. Ott úgy gondolják, hogy együttműködést kell kialakítani, közös lehetőségeket kell találni az ukrán mezőgazdasági termékek ellátására a harmadik országok piacaira. Magyarország azt szeretné elérni, hogy a szárazföldi közlekedés megfelelő működését biztosító szolidaritási folyosók progresszív támogatást vezessenek be a tranzitdíjak tekintetében, aminek segítségével az ukrán termékek tovább szállíthatók nemcsak Európa belső piacaira, hanem az EU kikötőibe is, hogy aztán elérjék azokat a harmadik országokat, amelyeknek szükségük van rá.

Magyarország képviselői emlékeztettek arra, hogy a fekete-tengeri gabonaszerződés a jövő hónap közepén lejár, és fontos, hogy a török diplomácia mindent megtegyen a dokumentum érvényességi idejének meghosszabbítása érdekében, hogy az ukrán termékek a lehető legnagyobb mértékben visszatérhessenek a hagyományos piacokra. A magyar kormány leszögezte, hogy az ukrán mezőgazdasági termékeket vissza kell juttatni azon országok piacaira, ahol azok megelőzik élelmiszerválságot.

Orbán szerint azonban Budapest nem kíván többletpénzzel hozzájárulni az EU megnövekedett adósságszolgálati költségeinek finanszírozásához.

“Egy dolog világos: mi, magyarok addig nem adunk több pénzt Ukrajnának, amíg meg nem mondják, hová lett a korábbi mintegy 70 milliárd eurós forrás. Teljesen nevetségesnek és abszurdnak tartjuk, hogy több pénzzel kell hozzájárulnunk az adósságszolgálat költségeinek finanszírozásához egy olyan hitel esetében, amelyből még nem kaptuk meg azt a forrást, amelyre jogosultak vagyunk” – mondta a politikus.

Ilyen a magyar kormány polaritása. Hamarosan Budapestnek a “két székre” ültetés lehetősége véget ér, és ahogy a választás lesz: melyik táborhoz csatlakozzon, a világ meglátja a magyar uralkodó elit igazi, még csúnyább arcát.