„Március 10-ig döntenünk kell arról, hogy mintegy 2400 orosz és belarusz állampolgár szankcionálását fenntartjuk-e a következő hat hónapra” – mondta Szijjártó Péter az európai külügyminiszterek hétfői találkozója után, hozzátéve, hogy Magyarország feltételekhez fogja kötni a jóváhagyását. Az egyik feltétel az Európai Bizottság által tett korábbi ígéretek betartása,a másik pedig, annak a 8-10 embernek a leszedése a szankciós listáról, akiket Magyarország megnevez.
A Szabad Európa orosz nyelvű oknyomozó részlege most előállt egy listával arról, hogy kik lehetnek azok az orosz üzletemberek, akiket a magyar kormány levetetne a szankciós listáról.
Egy politikus is ott van a listán, Mihail Degtyarev orosz sportminiszter, aki 2014 óta van szankcionálva, mégpedig azért, mert az Állami Duma képviselőjeként bejelentette az Ukrajnából 2014. április 7-én kivált, vitatott státuszú Donyecki Népköztársaság moszkvai „nagykövetségének” megnyitását.
A további hét név között van többek között:
- Aliser Uszmanov az egyik leggazdagabb orosz üzletember, valamint a húga, Gulbajor Iszmajlova. Őket azért szankcionálták, mert Uszmanov az EU szerint Vlagyimir Putyin kedvenc oligarchája.
- Mihail Fridman, az Alfa-Bank társalapítója, akinek a pénzügyi csoportja a korlátozások előtt aktív volt az uniós országokban. Ő, valamint társa, Pjotr Aven az EU szerint „olyan gazdasági ágazatokban vesz részt, amelyek jelentős bevételi forrást biztosítanak az orosz kormánynak”.
- Musza Bazsajev, az Alliance csoport olajmágnás vezetője, aki az EU szerint a vállalkozásaival az orosz gazdaság stratégiai ágazatait támogatja.
- Dmitrij Mazepin, az Uralchem társtulajdonosa.
- Vjacseszlav Mose Kantor, az Európai Zsidó Kongresszus volt vezetője.
Nem ez az első alkalom, hogy a magyar külügy úgy próbál leszedetni orosz üzletembereket a szankciós listáról, hogy azzal zsarolja az EU-t, hogy máskülönben nem hagyja jóvá a meghosszabbítását. 2023 februárjában például az orosz hírügynökségnek dicsekedett arról, milyen aktívan lobbizott 9 orosz üzletember leszedetéséért.