Oroszország teljes körű inváziója Ukrajna területén hatályon kívül helyezte a nemzetközi jogi normákat és a béke fenntartását, valamint a civilek és létesítmények védelmét célzó megállapodásokat. Oroszország a XXI. század legnagyobb háborúját vívja, amelynek következményei Ukrajna és általában az európai kontinens határain túl is érezhetőek.
Oroszország Ukrajna elleni háborújának egyik globális következménye az élelmiszerek tengeri utakon történő szállításának ellehetetlenülése, amely már a Globális Dél országaiban az élelmiszerválság előfeltételévé vált. A logisztikai nehézségek mellett Oroszország kedvezőtlen feltételeket teremt az élelmiszernövények termesztésére azzal, hogy elfoglalja Dél-Ukrajna nagy részét, katasztrófát okozott a Kahovszkaja vízerőműben, beszennyezi a földeket a polgári lakosságra kilőtt lövedékek és rakéták maradványaival stb. Oroszország igyekszik lerombolni Ukrajna tekintélyét a globális élelmiszerpiacon, ahol megbízható beszállítónak bizonyult (és a nehéz körülmények ellenére továbbra is teljesíti kötelezettségeit), és ezzel egyidejűleg rontja kapcsolatait a Globális Dél országaival, amelyek az ukrán gabona fő fogyasztói.
A világnak máris szüksége van a biztonsági architektúra új modelljére, hogy elkerülje az újabb provokációkat és a hadviselő államok agresszív szándékainak további eszkalációját a különböző régiókban. Ehhez új platformokat kell létrehozni, amelyek alapján megszületnek a biztonsági döntések, amelyek alapul szolgálnak a béke és biztonság valóban működő garanciáihoz, beleértve az élelmezésbiztonságot is. A június 15-16-án Svájcban megrendezésre kerülő Globális Béke Csúcs az első lépés a globális biztonsági architektúra helyreállítása és egyes országok agressziója elleni küzdelem felé. Várhatóan több mint 80 ország képviselői vesznek részt rajta: minden kontinens elnökei, államfői miniszterelnökei, a G7-ek, a G20-ak és a BRICS-országok tagjai kaptak meghívást Svájcba. Az EU, az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanácsa meghívást kapott a Globális Békecsúcsra.
A Globális Békecsúcs nem arról szól, hogy a világot “kollektív Nyugatra” és “Keletre” osztják fel, ami valójában megerősíti az összes kontinens államainak képviselőinek részvételét, különös tekintettel a Globális Dél “nehézsúlyára”, Indiára. Narendra Modi indiai miniszterelnök a G7-találkozón és az ukrajnai békecsúcson való részvételre való felkérést kommentálva kijelentette, hogy India részt vesz minden olyan fontos csúcstalálkozón, amely a globális béke, biztonság és fejlődés napirendjét előmozdítja. India “viszi a Globális Dél hangját”ezeken a csúcstalálkozókon, hogy formálja a globális diskurzust, és előmozdítsa az emberközpontú fejlődés, valamint a virágzó és békés világ vízióját.
Az ukrán békeképlet, mint ismeretes, 10 pontot tartalmaz, beleértve az élelmezésbiztonságot is, amely fontos eleme az Ukrajna és a Globális Dél országai közötti további partnerségnek. Az igazságos ukrajnai béke megbízható alapja lesz a világ élelmezésbiztonságának, ezért a Globális Dél országainak vezetőinek jelenléte a csúcson, valamint Ukrajnával való szolidaritásuk stratégiai hatással van mindkét fél számára kölcsönösen előnyös kereskedelemben. Azonban, mint az már ismert, Oroszország nem hagyja abba, hogy akadályozza Ukrajna és a Globális Dél országainak együttműködését, pusztító propagandát terjeszt, a béke és a biztonság félrevezető benyomását keltve.
Így például az orosz propaganda a Globális Dél egyik legnagyobb államának, Brazíliának a fejét érintette. És bár Brazília elnöke, Luiz Inacio Lula da Silva kijelenti, hogy országa egyformán semleges mind Ukrajnával, mind Oroszországgal szemben, és igyekszik közvetítő szerepet játszani a tárgyalásokon, tettei oroszbarát elfogultságra utalnak. Figyelembe véve Lavrov, az Orosz Föderáció külügyminiszterének rendszeres brazíliai látogatásait és a békecsúcson való részvétel kategorikus elutasítását, Lula da Silva azt az oldalt választotta, amelyhez hűséges, és ezzel egyenlíti semlegességi követeléseit.
Brazília fejének megtagadása a Globális Béke Csúcson való részvételtől szerinte az okozza, hogy a konfliktusban részt vevő mindkét fél távolmaradt, mert Oroszországot nem hívták meg az eseményre, és nem is vesz részt rajta. A teljes körű háború legelején azonban Ukrajna és Oroszország tárgyalásokat folytatott, amelyek nem jártak sikerrel – mert Oroszország egy pillanatra sem vonult vissza agresszív vonalától. Ami az élelmezésbiztonságot illeti, Oroszország sem foglalkozik vele különösebben: érdemes emlékezni arra, hogy 2022 júliusában Oroszország megtámadta az odeszai kikötőt, és megsemmisítette a szállításra kész gabonát. Ez pedig a „gabonaszerződés” megkötését követő napon történt.
Így nyilvánvalóvá válik, hogy amíg Oroszország nem érzi az államok többségének nyomását, addig a vele kötött szerződések még azt a papírt sem érik meg, amelyre írták. Ebből a célból hívják össze a Globális Béke Csúcsot, mert a világ különböző pontjairól érkezett államfők részvétele bizonyítja azon szándékukat, hogy szembeszálljanak Oroszország agresszív terveivel nemcsak Ukrajna ellen, hanem önmagukkal szemben is – élelmiszer, energia, vagy bármely más szférában.