A magyar mezőgazdaság termelése 18 százalékkal csökkent 2022-ben, a forintban számolt kibocsátás csak a brutális áremelkedések miatt tudott nőni. A magas költségek miatt a mezőgazdaság amúgy sem valami jó termelékenysége megzuhant. Lényegében minden tényező emelte a termelői árakat – bár a miniszterelnökkel ellentétben a statisztikai hivatal nem említi a „brüsszeli szankciókat”.
Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében – tartva magát az immár csapágyasra járatott kormányzati kommunikációs panelhez – igyekezett a magyarországi inflációt úgy, ahogy van „Brüsszelre” és a „brüsszeli szankciókra” kenni. Az fel sem merült, hogy az – immár magasan Európa-bajnok – hazai inflációnak belső okai lennének, a magyar gazdaságszerkezetnek és a kormány gazdaságpolitikájának bármi közük lenne hozzá.
Ami persze triviálisan fals érvelés – hogy enyhén fogalmazzunk. Hiszen
az általános gazdasági helyzet, a közös – egyébként a magyar kormány által is támogatott – uniós intézkedések vagy azok hiánya minden tagállamot érintenek,
még ha nem is pont ugyanúgy vagy azonos mértékben.
Továbbá magyar gazdaság egyes ágazataiból érkező adatok sem támasztják alá, hogy a brutálisan magas hazai infláció „Brüsszel” hibája lenne.
Kisebb termelés, magasabb árak
2022-ben a teljes magyar mezőgazdasági kibocsátás árindexe 42 százalékkal magasabb, volumene 18 százalékkal alacsonyabb volt a 2021. évinél, értéke így összességében 17 százalékkal nőtt az előző évihez képest – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a mezőgazdaság tavalyi teljesítményéről szóló kiadványában.
Magyarán a mezőgazdasági kibocsátás értéke csak azért tudott nőni, mert az ágazat által előállított termékek brutálisan megdrágultak.
A termelés mennyiségileg csökkent. Ami jelentős részben magyarázza az élelmiszerek inflációjának elszállását: a mezőgazdasági termékárak emelkedése idővel megjelenik az élelmiszertermékek fogyasztói áraiban, különösen, ha az alapanyagok mennyisége visszaesik, vagyis alapanyaghiány van.
2022-ben a magyar mezőgazdaság termelési mennyiségei jelentősen csökkentek. A növénytermesztési ágazat összes termékcsoportjának termelése a szélsőséges időjárás és a betakarított szántóföldi terület zsugorodása miatt csökkent, ami alól csak néhány növényfaj (őszibarack, egyéb friss gyümölcs) jelentett kivételt – magyarázza a KSH.
A gabonafélék volumene 36 százalékkal kisebb lett a 2021. évi, alacsony bázishoz képest. Legfontosabb gabonanövényeink közül a kukorica termesztése 57, a búzáé 18, az árpáé 10 százalékkal csökkent.
Az ipari növények volumene 28, a növénycsoport nagy részét kitevő napraforgó terméseredménye 29, a kisebb részarányú repcéé 31, a dohányé 46, a cukorrépáé 32, a szójáé 19 százalékkal visszaesett.
A kertészeti termékek termésmennyisége 8,1, a takarmánynövényeké 18 százalékkal csökkent.
A gyümölcsfélék volumene 1,6 százalékkal kisebb volt. Az ágazat jelentős részét kitevő alma termesztése 39, a körtéé 25 százalékkal csökkent, az őszibaracké – az előző évi fagy okozta terméskiesés alacsony bázisa miatt – 76 százalékkal nőtt.
2022-ben az élő állat és az állati termék teljes termelési volumene nem érte el az egy évvel korábbit. Az állattenyésztés kibocsátását az állategészségügyi vészhelyzetek – pl. afrikai sertéspestis, madárinfluenza –, valamint a ráfordítások jelentős emelkedése miatt kialakuló kedvezőtlen gazdasági körülmények is befolyásolták.
Az élő állatok volumene 8,0 százalékkal kisebb lett, ezen belül a baromfié 10, a szarvasmarháé 8,0, a sertésé 6,0, az egyéb állatoké 5,0 százalékkal csökkent.
Az állati termékek mennyisége összességében 2,0 százalékkal kevesebb lett. Előzetes adatok szerint a 2022-ben felvásárolt tejmennyiség 1683 millió kilogramm volt, 3,2 százalékkal kevesebb az előző évinél.
Visszaeső termelékenység
A folyó termelőfelhasználás volumene 5,5 százalékkal csökkent, árindexe 43 százalékkal növekedett, értéke összességében 35 százalékkal meghaladta az előző évit. A nagyobb ráfordítással előállított kevesebb agrártermék a mezőgazdaság termelékenységének visszaeséséhez vezetett, ami kedvezőtlen hatást gyakorolt a hozzáadott érték alakulására. A bruttó hozzáadott érték (1226 milliárd forint) előző évi áron 37, folyó áron 11 százalékkal csökkent.
GAZDASÁG
+
A magyar mezőgazdaság termelése 18 százalékkal csökkent 2022-ben, a forintban számolt kibocsátás csak a brutális áremelkedések miatt tudott nőni. A magas költségek miatt a mezőgazdaság amúgy sem valami jó termelékenysége megzuhant. Lényegében minden tényező emelte a termelői árakat – bár a miniszterelnökkel ellentétben a statisztikai hivatal nem említi a „brüsszeli szankciókat”.
Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében – tartva magát az immár csapágyasra járatott kormányzati kommunikációs panelhez – igyekezett a magyarországi inflációt úgy, ahogy van „Brüsszelre” és a „brüsszeli szankciókra” kenni. Az fel sem merült, hogy az – immár magasan Európa-bajnok – hazai inflációnak belső okai lennének, a magyar gazdaságszerkezetnek és a kormány gazdaságpolitikájának bármi közük lenne hozzá.
Ami persze triviálisan fals érvelés – hogy enyhén fogalmazzunk. Hiszen
az általános gazdasági helyzet, a közös – egyébként a magyar kormány által is támogatott – uniós intézkedések vagy azok hiánya minden tagállamot érintenek,
még ha nem is pont ugyanúgy vagy azonos mértékben.
© Túry Gergely
Továbbá magyar gazdaság egyes ágazataiból érkező adatok sem támasztják alá, hogy a brutálisan magas hazai infláció „Brüsszel” hibája lenne.
Kisebb termelés, magasabb árak
2022-ben a teljes magyar mezőgazdasági kibocsátás árindexe 42 százalékkal magasabb, volumene 18 százalékkal alacsonyabb volt a 2021. évinél, értéke így összességében 17 százalékkal nőtt az előző évihez képest – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a mezőgazdaság tavalyi teljesítményéről szóló kiadványában.
Magyarán a mezőgazdasági kibocsátás értéke csak azért tudott nőni, mert az ágazat által előállított termékek brutálisan megdrágultak.
A termelés mennyiségileg csökkent. Ami jelentős részben magyarázza az élelmiszerek inflációjának elszállását: a mezőgazdasági termékárak emelkedése idővel megjelenik az élelmiszertermékek fogyasztói áraiban, különösen, ha az alapanyagok mennyisége visszaesik, vagyis alapanyaghiány van.
© Reviczky Zsolt
2022-ben a magyar mezőgazdaság termelési mennyiségei jelentősen csökkentek. A növénytermesztési ágazat összes termékcsoportjának termelése a szélsőséges időjárás és a betakarított szántóföldi terület zsugorodása miatt csökkent, ami alól csak néhány növényfaj (őszibarack, egyéb friss gyümölcs) jelentett kivételt – magyarázza a KSH.
A gabonafélék volumene 36 százalékkal kisebb lett a 2021. évi, alacsony bázishoz képest. Legfontosabb gabonanövényeink közül a kukorica termesztése 57, a búzáé 18, az árpáé 10 százalékkal csökkent.
Az ipari növények volumene 28, a növénycsoport nagy részét kitevő napraforgó terméseredménye 29, a kisebb részarányú repcéé 31, a dohányé 46, a cukorrépáé 32, a szójáé 19 százalékkal visszaesett.
A kertészeti termékek termésmennyisége 8,1, a takarmánynövényeké 18 százalékkal csökkent.
A gyümölcsfélék volumene 1,6 százalékkal kisebb volt. Az ágazat jelentős részét kitevő alma termesztése 39, a körtéé 25 százalékkal csökkent, az őszibaracké – az előző évi fagy okozta terméskiesés alacsony bázisa miatt – 76 százalékkal nőtt.
2022-ben az élő állat és az állati termék teljes termelési volumene nem érte el az egy évvel korábbit. Az állattenyésztés kibocsátását az állategészségügyi vészhelyzetek – pl. afrikai sertéspestis, madárinfluenza –, valamint a ráfordítások jelentős emelkedése miatt kialakuló kedvezőtlen gazdasági körülmények is befolyásolták.
Az élő állatok volumene 8,0 százalékkal kisebb lett, ezen belül a baromfié 10, a szarvasmarháé 8,0, a sertésé 6,0, az egyéb állatoké 5,0 százalékkal csökkent.
Az állati termékek mennyisége összességében 2,0 százalékkal kevesebb lett. Előzetes adatok szerint a 2022-ben felvásárolt tejmennyiség 1683 millió kilogramm volt, 3,2 százalékkal kevesebb az előző évinél.
Visszaeső termelékenység
A folyó termelőfelhasználás volumene 5,5 százalékkal csökkent, árindexe 43 százalékkal növekedett, értéke összességében 35 százalékkal meghaladta az előző évit. A nagyobb ráfordítással előállított kevesebb agrártermék a mezőgazdaság termelékenységének visszaeséséhez vezetett, ami kedvezőtlen hatást gyakorolt a hozzáadott érték alakulására. A bruttó hozzáadott érték (1226 milliárd forint) előző évi áron 37, folyó áron 11 százalékkal csökkent.
Matolcsy György
© Fazekas István
Matolcsy György jegybankelnök nagy vihart kavart parlamenti expozéjában már ostorozta a magyar gazdaság – és különösen a mezőgazdaság – alacsony termelékenységét. Pedig akkor még a 2022-es teljes év statisztikái nem is voltak ismertek. Egyszerűen fogalmazva a magyar mezőgazdaság magas költségek mellett termel keveset, vagyis drágán állít elő termékeket. Ezáltal egyrészt nem versenyképes, másrészt a magas termelői árak természetesen begyűrűznek a fogyasztói árakba, így növelik a fogyasztói árindexet, vagyis az inflációt.
Nem mellesleg a magyarországi boltokban kapható élelmiszertermékek drágák, ami közvetlen hatással van a lakosság életszínvonalára és pénzügyi helyzetére.
Továbbá a jelentős részben az aszály miatt katasztrofális tavalyi év után számos kritika érte a hazai vízgazdálkodást – aminek fejlesztése terén elsősorban az államnak, vagyis a kormánynak lenne (lett volna) tennivalója.
Európa jobban teljesít
A kedvezőtlen időjárás és a gazdasági nehézségek 2022-ben nem csak a magyar mezőgazdaságot érintették, ám a KSH jelentése szerint uniós átlagban mégis sokkal jobb volt a helyzet, mint Magyarországon. Az Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátási értéke az első előzetes adatok szerint 2022-ben folyó alapáron 537 milliárd euró volt, 19 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A növekedést a volumen 3,0 százalékos csökkenése mellett az árszínvonal 23 százalékos emelkedése biztosította.
Magyarán az unió egészét nézve a termelés sokkal kisebb mértékben esett vissza, mint Magyarországon, a termelői árak pedig jóval kisebb mértékben nőttek.
Az unió teljes mezőgazdasági kibocsátásából Magyarország 2022-ben 2,1 százalékkal részesedett, az elmúlt 10 évben ez 2,0 és 2,2 százalék között ingadozott. A folyó termelőfelhasználás aránya (2,1 és 2,2 százalék) az előző 9 év alatt alig változott, viszont 2022-ben 2,4 százalékra emelkedett, így Magyarország részesedése a bruttó hozzáadott értékből 0,5 százalékponttal 1,5 százalékpontra csökkent. Vagyis tavaly a magyar mezőgazdaság részesedése 2,1 százalék volt az uniós mezőgazdasági kibocsátásból, hozzáadott értékben azonban csak 1,5 százalék, köszönhetően annak, hogy az amúgy is alacsony termelékenység leesett.
Az unió teljes kibocsátásán belül a bruttó hozzáadott érték aránya 44 százalék volt, azaz 100 euró kibocsátáshoz 56 euró ráfordítás volt szükséges. Görögország és Olaszország 50 százalékos arány felett teljesített. A KSH kiadványa szerint a magyar mezőgazdaság annyira nem áll rosszul, ha a hasonló termelésszerkezetű tagországokhoz hasonlítjuk. Magyarországon a bruttó hozzáadott érték 29,9 százalék volt 2022-ben, míg Szlovákiában csak 23,2 százalék, Észtországban pedig 28,7 százalék. Csehországban valamivel magasabb volt a hozzáadott érték, mint Magyarországon, Horvátországban pedig jóval, ott megközelítette a 49 százalékot.
A „brüsszeli szankciók” nem tényező
A magyar mezőgazdasági árakra visszatérve, a KSH egy másik, termelői és ráfordítási árakra fókuszáló jelentése szerint a termelői árak 2022-ben 50 százalékkal nőttek, ezen belül a növényi termékek áremelkedése (51 százalék) meghaladta az állatokét, állati termékekét (46 százalék). A ráfordítási árak szintén jelentős, 45 százalékos növekedését elsősorban a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 50 százalékos áremelkedése okozta, a beruházások árszínvonala csak 15 százalékkal nőtt.
A KSH szerint szinte minden tényező az árak növekedésének irányába hatott – „Brüsszelt” vagy a „brüsszeli szankciókat” a statisztikai hivatal nem említi, hacsak az orosz energiafüggőség felszámlására irányuló intézkedéseket nem soroljuk azok közé.
A Covid19-járvány miatt kialakult ellátási és kereslet-kínálati zavarok (pl. a sertéshús piacán) nem szűntek meg teljesen.
Az orosz‒ukrán háború élelmiszer- és energiaellátási, valamint általános bizonytalanságot hozott a világpiacon. A szemben álló két ország jelentős exportőr a gabona, az olajos magvak és a műtrágya piacán.
2022-ben Európa jelentős részét, hazánkat pedig különösképpen sújtotta az aszály, ami a kukoricatermelést számottevően visszavetette.
Az energiaköltségek emelkedése, a forint gyengülése további áremelkedést generált.
Az Európai Unió orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentésére irányuló intézkedések is emelték az energiaárakat.
A felsorolásban szerepel ugyanakkor a forint árfolyamának gyengülése, amiben amúgy nagy szerepe van a kormánynak, konkrétabban az uniós források elvesztése rémének az EU-val folytatott jogállamisági-korrupciós vitában, a magyar gazdaság általános sebezhetőségének, a kormány befektetői bizalmat romboló ötletszerű, átgondolatlan, piacellenes gazdaságpolitikai lépéseinek.
Drága mezőgazdasági termékek
A gabonafélék és az olajos növények ára éves szinten 67, illetve 52 százalékkal növekedett. Az egész Európát sújtó aszály nagyarányú terméskiesést okozott, a hazai kukoricakibocsátás volumene 57, a napraforgóé 29 százalékkal csökkent. Novembertől azonban az árak elkezdtek mérséklődni az előző hónaphoz képest, amiben szerepet játszik az is, hogy Ukrajnából jelentős import indult meg.
A gyümölcsök ára a többi termékcsoporthoz képest sokkal kisebb mértékben (5,6 százalékkal) emelkedett. A burgonya és a zöldségfélék ára 36, illetve 33 százalékkal magasabb volt, mint 2021-ben.
Az élő állatok ára 48 százalékkal nőtt 2022-ben. A vágócsirke felvásárlási ára két éve folyamatosan emelkedik, 2022-ben 49 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A madárinfluenza következtében Európában csökkent a vágócsirke mennyisége, a termelési költségek pedig drasztikusan növekedtek. A vágósertés ára 2022-ben 51 százalékkal emelkedett. Szeptemberben érte el a csúcsot (733 forint/kg), decemberben viszont már csak 680 forint/kg volt.
Vastagon fogott a ceruza
Ami a mezőgazdasági termelők kiadásait illeti, a folyó termelőfelhasználás minden összetevője jelentősen drágult – jelenti a KSH. A legnagyobb mértékben, 156 százalékkal a műtrágyák ára nőtt 2021-hez képest, az előállítási folyamathoz szükséges földgáz árának drasztikus emelkedése hatására. 2022 utolsó negyedévében a műtrágya főcsoportokban ellentétes ármozgások zajlottak. Az összetett műtrágyák esetében a növekedés üteme lassult, 5 százalékkal voltak magasabbak az árak az előző negyedévhez képest, míg az egyszerű műtrágyák esetében kismértékű (1,9 százalék) csökkenés volt megfigyelhető.
A takarmányok ára jelentősen, közel 47 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva, ezen belül az egyszerű takarmányoké 57, a keveréktakarmányoké 38 százalékkal. Az alapanyagok drágulásának hatására már a keveréktakarmányok esetében is meredekebb áremelkedés volt jellemző az elmúlt félévben, az egyszerű takarmányoknál viszont negyedévről negyedévre lassult a növekedés üteme. 2022 negyedik negyedévében 5,3 százalékkal kerültek többe a takarmányok az előző negyedévhez mérten.
Az energia és a kenőanyagok ára 50 százalékkal emelkedett, ezen belül az elektromos áram és a fűtőanyagok ára több mint kétszeresére, míg az üzemanyagoké 27 százalékkal nőtt. A növényvédő szerek 22, az állatgyógyászati készítmények 12 százalékkal drágultak 2021-hez képest.
A KSH adatai szerint a mezőgazdasági termelőknél vastagon fogott a ceruza a termelői árak alakításakor, a termelői árak a ráfordítási áraknál jobban emelkedtek.
Forrás:https://hvg.hu/gazdasag/20230221_ksh_statisztika_mezogazdasag_termeloi_arak_inflacio