Megküldte a kormány az Európai Bizottságnak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségéről szóló jogszabálytervezetet, amelyet Brüsszel már el is kezdett értékelni. Johannes Hahn biztos korábban azt ígérte, hogy a lehető leggyorsabban véleményt mondanak a tervezetről, hogy az Erasmus- és a Horizont-programokba minél hamarabb bekapcsolódhassanak a modellváltott egyetemek és kutatóintézetek.

Kormányzati forrásokból a portfolio.hu úgy értesült, hogy az eddig ismertekhez képest több pozíciót is kizárnak a kuratóriumi tagságból.

A szöveg a főpolgármester és a polgármesterek esetében is megállapítja, hogy amíg betöltik politikai funkciójukat, nem vállalhatnak szerepet az egyetemek fenntartójaként működő kuratóriumokban.

A brüsszeli elvárást pedig úgy akarják teljesíteni a közhatalmi funkciók esetében, hogy a szöveg szerint a tagsági tilalmat a különleges jogállású szervek vezetőire is kiterjesztik.

Az Európai Bizottság már több hónapja azt az álláspontot kommunikálja, hogy február végén már tájékoztatták a magyar kormányt, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében milyen összeférhetetlenségi szabályokat tartanak szükségesnek.

Ehhez képest Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a találkozókon többször is egyértelműsítést kért Brüsszeltől, mivel nem volt világos, hogy pontosan milyen politikai funkcióval bíró közhivatali vezetőket tiltanának el a kuratóriumi tagságtól.

Erasmus-ügy: a hallgatók Navracsics helyett is aggódnak
A HÖOK Magyarországra hívta Mariya Gabriel oktatásért is felelős európai biztost, de a levelükre sem válaszolt. Navracsics Tibor a héten tárgyalt Brüsszelben, azt mondta: egyáltalán nem idegeskedik az uniós pénzek miatt.

A magyar jogszabályok szerint ez így a következő hivatalokat döntéshozóit érinti:

a Köztársasági Elnöki Hivatalt;
az Alkotmánybíróság Hivatalát;
a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot;
az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát;
a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt;
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot;
a Gazdasági Versenyhivatalt;
a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságát;
a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságát;
az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát;
a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát;
a Közbeszerzési Hatóságot;
a Nemzeti Választási Irodát;
a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalát;
az Országos Atomenergia Hivatalt;
az Integritás Hatóságot;
az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot.
Abban már mutatkozott némi enyhülés az Európai Bizottság felől, hogy ugyan Brüsszel azt javasolta, hogy csak kétszer négy évre legyenek választhatók a kuratóriumi tagok, addig a kormány kitartott, hogy hat évre szóljanak a mandátumok.

A normaszövegbe végül az Orbán Viktor vezette kabinet kitartott a hosszabb kinevezési idő mellett, amiért azzal érveltek korábban, hogy a szenátusi – vagyis az egyetemek akadémiai vezetésének – tagjait is hatéves időszakokra választják, így nem lassítanák az ügyintézést egy kurzusváltással a fenntartói oldalon.

A kihűlési időkre vonatkozóan az uniós tárgyalási álláspont két évet írt volna elő, vagyis a lemondásuk, leváltásuk vagy kinevezési idejük megszűnése után ennyi ideig nem kerülhettek volna a modellváltott egyetemeket, egyes kutatóintézeteket irányító alapítványokba. A magyar kormány itt egyéves időszakot javasolt, és végül is a tervezetbe is ezt foglalták.

Viszont az EB ezt sem tekintette már kőbe vésett feltételnek.

Van, aki nulla forintért és van, aki másfél millióért ad tanácsot az egyetemek alapítványainak
Néhány alapítványi egyetem válaszolt a megkeresésünkre, a Corvinus alapítványában 1,5 millió forint a tiszteletdíja a kurátoroknak, a Budapesti Gazdasági Egyetem alapítványi elnöke lemondott a tiszteletdíjáról. Az Erasmus-ösztöndíjak miatti szankciókról pedig csütörtökön egyeztet Navracsics Tibor Brüsszelben.

Forrás:https://www.napi.hu/belfold/polgarmeserek-kuratoriumi-tagsag-erasmus.771803.html