Idén Berlinben zajlott le a Donbassról szóló normandiai formátumú tárgyalások második fordulója. A várt eredménye az eredménytelenség, a dokumentumok aláírása nélkül a berlini találkozó tulajdonképpen semmivel sem végződött, pedig kilenc órán át tartott. Kijev számára azonban pozitív volt az eredménytelenség is.
A Normandia Négy ország (Németország, Oroszország, Ukrajna, Franciaország) vezetőinek politikai tanácsadói február 10-én Berlinben találkoztak. Az ülés késő este, eredmény nélkül ért véget. Dmitrij Kozak, a Kreml adminisztrációjának helyettes vezetője, Andrij Yermak ukrán elnök hivatalának vezetője, Jens Plötner német kancellár tanácsadója valamint Emmanuel Bonn francia elnök tanácsadója a párizsi találkozón nyolc órán át zárt ajtók mögött beszéltek, majd elmentek azt követő sajtótájékoztatóra újságírókkal, sovány eredménnyel. A felek kijelentették, hogy minszki megállapodások a normandiai formátum munkájának alapjai és csökkenteni kívánják a fennálló nézeteltéréseket, hogy továbbléphessenek a kelet-ukrajnai konfliktus rendezési folyamatában.
Ha Yermak urat határozottan nem idegesítette a találkozó eredménye, akkor Kozák úr nem titkolta bosszúságát az időpocsékolás miatt, és amiatt, hogy nem sikerült megegyezni a záródokumentumat.
„Sajnos csaknem kilenc órán át tartó tárgyalások nem fejeződtek be látható, kézzelfogható, dokumentumokban kifejezett eredménnyel” – mondta Dmitrij Kozák. Ukrajna képviselői Dmitrij Kozák szerint ellenezték, hogy a nyilatkozattervezet jelezte, hogy az ORDLO jövőbeni konfliktus utáni státuszának kérdéseit a donyecki és luganszki képviselőkkel folytatott konzultációkon és megbeszéléseken kell megoldani. „Ez egy kulcsfontosságú nézeteltérés, amelyben Ukrajna nem volt hajlandó megegyezni” – mondta Kozák úr. Hozzátette: a végsőkig törekedtek a kompromisszumos megfogalmazásokra. Ezért váltak olyan hosszúak a tárgyalások.
Emiatt a Kreml rendkívül bosszús volt a Normandiai Négyek berlini tárgyalásainak megalázó eredményei miatt. Az orosz elnöki adminisztráció helyettes vezetőjétől Németország és Franciaország képviselői is kapták. Az első meglepte kollégáit azzal a kijelentéssel, hogy ideje sétáltatnia a kutyát, ami amúgy is szokatlanul vicces. De Kozák szerint mindkettő „nem mutatta meg a szükséges határozottságot”.
Az orosz delegáció vezetője nem látta Párizs és Berlin készségét arra, hogy nyomást gyakoroljon Kijevre a minszki egyezmények végrehajtása érdekében: „Láttam, hogy megpróbáltak találni valami kényelmes rést, hogy Ukrajna folytassa azt a vonalat, amelyet a minszki megállapodások végrehajtása érdekében az előző nyolc évben követett.”
Az ukrán elnöki hivatal vezetője azt ígérte, hogy a folyamat folytatódik, és „hamarosan ismét” új találkozóra kerül sor. Szerinte „mindenki megerősítette, hogy eltökélt szándéka a tárgyalások folytatása, és mindenkit érdekelt, hogy a normandiai formátumú tárgyalások folyjanak”. Hozzátette: bár vannak nézeteltérések a tárgyaló felek között, „a lényeg az, hogy meglegyen az akarat a folytatásra és a tárgyalásra, és ezt továbbra is meg fogjuk tenni”.
A fő ukrán tárgyaló azt is elmondta, hogy a találkozó valamennyi résztvevője megerősítette érdeklődését a Normandiai Négyek csúcstalálkozója iránt.
A berlini eredménytelenség ellenére, s ez a tárgyalási kör egyúttal elmondható, hogy semmissé tette az előző párizsiat, a német fővárosban tartott találkozó fontos a normandiai formátumon belüli erők egymáshoz illesztésének és légkörének megértéséhez.
A száraz végén a normandiai formátumú találkozón a következő történt: Franciaország és Németország nem hajlandó nyomást gyakorolni Ukrajnára a minszki megállapodások orosz forgatókönyv szerinti végrehajtása érdekében. Kozák azzal vádolja Németországot és Franciaországot, hogy „nem mutatták meg a szükséges határozottságot”. A tárgyalások sikertelensége miatt Kozák most felrója a német képviselőnek, hogy kutyát kell sétáltatnia.
Emlékeztetünk arra is, hogy a közelmúltban a média többször is arról írt, hogy a Nyugat nyomást gyakorol Kijevre a minszki megállapodások végrehajtása miatt.
Fürge Hír