Az ukránok valószínűleg jobban tudják, mint bárki más, hogy ki a világ első számú terroristája, mert Oroszország a teljes körű invázió első napjaitól kezdve terroristaként és agresszorként viselkedik, részben vagy teljesen elpusztítva ukrán városokat, falvakat, megölve civileket.
Csaknem egy éve, a teljes körű invázió első napjai óta az oroszok lerombolták a lakóépületeket, iskolákat, kórházakat, vasútállomásokat, bevásárlóközpontokat, mindent, ami látszólag beteges belátásuk szerint „katonai létesítmény”. A Kreml tavaly október óta a terrorizmus új szakaszát kezdte alkalmazni a polgári lakosság ellen, hatalmas rakétacsapásokat hajtott végre Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen, és nem titkolja tovább, hogy ennek célja Ukrajna kritikus infrastruktúrájának ellehetetlenítése. Az oroszok támadásaikhoz elsősorban orosz cirkálórakétákat és iráni gyártmányú drónokat használnak.
Egyfajta „energiaterror”, mint a tömegpusztító fegyverek használatának analógja. Mert amikor az utcán nulla alatt van a hőmérséklet, és emberek tízmilliói maradnak áram nélkül az orosz rakéták energialétesítményeket csapó becsapódása miatt – és ezzel együtt hő és víz több mint két napig (!), ez nyilvánvaló emberiesség elleni bűncselekmény.
Ezért Ukrajna nagyon „szemtelenül” kéri az EU-tól, hogy telepítsen légvédelmet, hogy megvédje saját polgári lakosságát a hideg okozta haláltól. S miközben Ukrajna és partnerei a probléma megoldásának és a légvédelem pozícióinak megerősítésének módjait keresik, Irán az orosz terror új eszközeit – drónjait – csempészi be.
Így a The Guardian brit kiadásának beszámolói szerint Irán legalább 18 Mohajer-6 nehéz drónt adott át Oroszországnak, amelyeket a híresebb, kamikazeként használt Shahedtől eltérően ismételt bombázásra terveztek. Jellemzői szerint a Mohajer-6 egy többcélú támadó UAV, amelyet felderítésre, megfigyelésre és tűzkárosításra terveztek. Ennek az eszköznek az árát nem hirdetik, de a drón osztálya és jellemzői alapján 1,5 és 4 millió dollár között mozoghat. Közismert, hogy az iráni drónok 2022 nyarán jelentek meg Oroszország fegyvertárában, és már ősszel az oroszok elkezdték használni őket: először a fronton, majd később Ukrajna polgári és energetikai infrastruktúrája elleni csapásokra.
Az Oroszország taktikája a közelmúltban a rakéták és drónok kilövését kombinálja az ukrán légvédelem pozíciói kiszámításához és tűzkárosításához. Az is ismert, hogy az Orosz Föderáció és Irán új gyár építését tervezi Oroszországban, amely legalább 6000 drónt tudna gyártani. Tehát több fenyegetés lesz. Eközben az Ukrán Légvédelmi Erők hősies erői továbbra is lőtték le az ellenséges célpontok nagy részét, így több ezer ember életét mentik meg. Mint ismeretes, a német rövid hatótávolságú IRIS-T SLM komplexum, az USA-ból származó NASAMS 2 rövid hatótávolságú komplexum, a német Gepard, az amerikai Stinger és más erős analógok a közelmúltban kerültek az ukrán hadsereg rendelkezésére. Pontosan ezeknek a légvédelmi rendszereknek az ellátása lehetővé teszi a háború lefolyásának befolyásolását és Ukrajna békés polgárainak hatékony védelmét.