Nagyon szoros küzdelem várható George Simion és Nicusor Dan elnökjelöltek között a román elnökválasztás második fordulójában, hiszen a kutatások szerint a két jelölt fej-fej mellett áll. A két jelölt nemcsak teljesen ellentétes világnézetük és ígéreteik, hanem rendkívül eltérő politikai karakterük miatt is más jellegű kampányt folytatnak, ahol az online jelenlét dominál – Simion például az utolsó héten végig külföldön tartózkodott. A választás legfőbb kérdése a részvételi arány, ugyanis sok múlik azon, hogy Dannak sikerül-e felráznia az apolitikus szavazókat.

Május 18-án, vasárnap tartják Romániában az elnökválasztás második fordulóját, ahol a választók arról döntenek, hogy a korábban fociultraként és szélsőjobboldali politikai aktivistaként balhéival hírnevet szerző, azt azóta öltönyre cserélő, és komoly politikai szereplővé váló George Simion, vagy az egykoron liberális USR-t megalapító, majd azt elhagyó, és független jelöltként Bukarest főpolgármesterévé választott Nicusor Dan legyen az ország legfőbb közjogi méltósága.

A két jelölt között e jellemzés alapján két rendkívül eltérő világképpel és egymással ellentétes politikai kultúrával rendelkezők küzdelmének tűnik az elnökválasztás, ugyanakkor egy közös pont mégis összeköti kettejüket:

Mind Simion, mind Dan eddigi politikai tevékenységével a rendszerváltás óta kialakult PSD és PNL által kiépített rendszer leépítését célozta, és a választóik is leginkább az elmúlt évtizedekben kialakult patrónusi-kliensi rendszer felszámolását várják tőlük.

Csak míg az egyik rombolással, a másik a kiüresített demokratikus rendszerek újraszervezésével kérne felhatalmazást, hogy beköltözhessen Cotroceni-palotába.

George Simion, a magát mérsékeltnek mutató szélsőséges

Amiatt, mert Simion révén egy szélsőjobboldali jelölt is bejutott a második fordulóba – ráadásul Simion az első fordulót magabiztosan, a szavazatok több mint 40 százalékát megszerezve nyerte meg –, azt sokan hasonlítják a 2000-ben tartott elnökválasztáshoz, amikor az etnonacionalista Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor és a kommunista rendszerben is pozíciókat vállaló Ion Iliescu mérkőzött meg egymással, ami végül utóbbi fölényes győzelmével zárult.

Ugyanakkor Simion sokkal professzionálisabb politikus, mint Tudor, és ellentétben Tudorral, alapvetően nem etnikai alapon politizál.

Ugyan Simiont először egy Nagy-Románia visszaállításáért küzdő politikai aktivistaként és fociultraként ismerhette meg a közvélemény, és a pártja, az AUR is egy irredenta és etnonacionalista párt, de sokan nem emiatt szavaznak rá, hanem protesztszavazatként az elit- és rendszerellenes retorikája miatt.

Az Európában jelenlévő szélsőjobboldalhoz vagy jobboldali populistákhoz hasonlóan Simion is alapvetően szociális kérdésekkel foglalkozik – például a lakhatási és a megélhetési költségek emelkedésével –, ugyanakkor konkrét szakpolitikai tervek helyett sérelmi politizálást folytat, amivel a román állam működésével elégedetlenek hangját hangosítja fel.

A mostani kampányára a kettősség jellemző: miközben a magyarellenes legionárius mozgalommal nyíltan szimpatizáló, az indulástól eltiltott Calin Georgescut próbálja keblére emelni, hogy a támogatóit behúzza, emellett próbálja a bizonytalanok, valamint a külföld felé egy moderáltabb politikus arcát mutatni.

A második forduló alatti kampányidőszakban a múlthoz képest jóval visszafogottabb nyilatkozatokat tett, valamint hangsúlyozza pártja és saját európai kapcsolatait más, nála Európában szalonképesebb politikusokkal.

Nem véletlen, hogy az utolsó héten járt Olaszországban, Lengyelországban, majd pedig Brüsszelbe látogatott, ahol különböző politikusokkal rázott kezet – ezzel próbálva azt nyomatékosítani, hogy nem egy elszigetelt figuráról van szó –, valamint kampányrendezvényeket tartott annak a román diaszpórának, amely az első fordulóban 60 százalék felett szavazott rá.

Simion pártja, az AUR eleve annak az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládnak a tagja, ahol vannak állam- és kormányfők (Giorgia Meloni Olaszországban és Petr Fiala a Cseh Köztársaságban), valamint olyan jobboldali populisták, akiket kiengedtek az európai politikába, illetve a szélsőjobboldal ellen húzott politikai karanténból.

Ugyanakkor nemcsak azzal próbálja magát moderáltnak beállítani, hogy milyen politikusokkal van közös képe, hanem ezt gondosan a szóhasználatával is nyomatékosítani igyekszik.

Az Euronewsnak adott interjújában visszautasította az euszkeptikus, valamint ukránellenes jelzőket, helyette magát eurealistának nevezte, ami az EU jövőjét a szorosabb európai integráció helyett a tagállamok hatásköreinek a növelésével képzeli el, amivel tulajdonképpen csak pozitívabb jelző használatával fogalmazta meg a mérsékelt euszkeptikusok legfőbb követeléseit.

Ukrajna kapcsán pedig Simion arról beszélt, nem azért állítaná le az Ukrajnának szánt támogatásokat, mert ukránellenes lenne, hanem mert békét szeretne. Az Ukrajnából való kitiltását pedig úgy keretezte át, hogy az azért történt, mert túlzottan kiáll az ott élő mintegy 150 ezer fős román kisebbség érdekeiért, nem pedig revizionista követelései miatt.

Ezekkel, valamint Orbán Viktor kétértelmű szavaival ellátott szórólapjaival is

az a célja, hogy a bizonytalan szavazók felé elfogadhatóbb jelöltnek mutassa magát,

amivel reményei szerint elérheti, hogy ha ezen szavazói csoport nem is feltétlenül az ő neve mellé teszi az ikszet, de legalább a jó időt kihasználva vasárnap inkább nem megy el leszavazni a kihívójára.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a kampánya ne tartalmazna negatív elemeket. Simion most is azt ígéri, hogy győzelmet arat szokásos ellenfelei, a Kelet-Európában egyébként nehezen értelmezhető „woke”, a globalista és liberális eszmék felett – ezeket az ő olvasatában ezúttal Dan testesíti meg. A kampány során egyszer azzal is megvádolta Bukarest főpolgármesterét, hogy Emmanuel Macron francia elnök bábja, máskor pedig kihívójára utalva úgy fogalmazott, hogy a média egy „autista szegény fickót” támogat, amivel utalt egy Dannal szemben terjedő dezinformációra.

Emellett a választások tisztaságát illetően is próbál kételyeket ébreszteni azokban, akik fogékonyak erre, főként a tavaly érvénytelenített elnökválasztás miatt – azt állítja, hogy ha tiszta és fair választások lesznek, akkor a második fordulóban is hatalmas fölénnyel fog győzni.

Nicusor Dan, a politikussá váló technokrata

Annak ellenére, hogy Nicusor Dan 2016-ban alapítója volt a liberális USR-nek, a jelenlegi bukaresti főpolgármester szociális kérdésekben inkább konzervatív – eleve a progresszív ügyek miatt lépett ki az általa alapított pártból –, gazdasági és külpolitikai kérdésekben pedig erősen liberális nézeteket vall.

Dannak már az USR-rel is az volt az elképzelése, hogy a párt majd jól kidolgozott és megvalósítható szakpolitikai tervekkel mutat alternatívát a Romániát az elmúlt évtizedekben hol váltógazdaságban, hol egymás ellenében, hol pedig közösen irányító PSD-vel és PNL-lel szemben.

A matematikai végzettségű, Párizsban tanult Dan számára pedig a technokrata hozzáállás nemcsak egy politikai termék, hanem valóban így is áll a politikához – hol előnyére, hol hátrányára.

Mint a Gemist azt Dan eddigi főpolgármesteri tevékenységéről szóló riportjában bemutatta, Dan a legtöbb esetben nem is politikusként áll hozzá a munkájához, hanem egyfajta városszervezőként csendben dolgozik, és szavak helyett tetteivel próbálja a szavazókat meggyőzni.

Ez ugyanakkor gyakran nem párosul egy átfogó, grandiózus vízióval, és motiváló beszédekkel, mivel kommunikációs készségei és képességei jóval gyengébbek, mint Simionnak – igaz, a mostani kampányában érezhetően javult utóbbiban. Amikor például Simion leautistázta, akkor Dan csak annyit reagált, hogy az „autista” sértésként való használata nem egy elnökjelölthöz méltó magatartás.

Dan Simionhoz hasonlóan határozottan fellépne a korrupcióval szemben, viszont az AUR elnökéhez képest az EU mainstreamjéhez közelítő külpolitikát ígér.

Míg Simion azt ígéri, az ukrajnai háború kérdéséhez Donald Trump amerikai elnökhöz hasonlóan viszonyulva azonnal leállítaná az Ukrajnának szánt támogatásokat a mihamarabbi béke elérése érdekében – valamint azokat a pénzeket a románok segítésére fordítaná –, addig Dan az EU többségéhez hasonlóan szintén a béke mellett áll, viszont a jobb tárgyalói pozíciók kihasználása miatt Kijevet továbbra is ellátná katonai segítséggel, Trumpot pedig elnökként arra szólítaná fel, hogy bánjon kesztyűs kézzel Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Simionhoz hasonlóan egyébként a bukaresti főpolgármester sem tart túl sok kampányrendezvényt, leginkább a közösségi oldalakra feltöltött tartalmaival, valamint a tévészereplésével próbálja felhívni magára a figyelmet.

A két jelölt mindössze egyszer, közvetlenül az első forduló után vitázott egymással – még május 8-án –, azóta Simion egy vitán se jelent meg, így viták helyett lényegében a Dannal készített interjúkat vetik be, amit Dan csapata szintén kihasznál: mindig felhívják a figyelmet a főpolgármester mellett üresen álló székre.

Akár a magyarokon is múlhat az elnökválasztás vége

Az első forduló után egyértelműen Simion indult a jobb helyzetből, aki egy magabiztos, közel 41 százalékos eredményt felmutatva kezdhette meg a kampányát a második fordulóra, és az első kutatások szerint is legalább tíz százalékpontos előnye volt Dannal szemben.

Ugyanakkor az elmúlt két hétben Dan fokozatosan csökkentette a kettejük közötti különbséget, sőt a választás előtti utolsó kutatás szerint hibahatáron belül, de már ő vezet.

Az, hogy melyikük győz, lényegében a részvételen múlik. A szakértők egyetértenek abban, hogy amennyiben az első fordulóhoz hasonló vagy annál csak egy hajszálnyival lesz nagyobb a részvétel, az Simionnak kedvezhet, mivel akkor többségben az ő ideológiailag jóval elkötelezettebb szavazóbázisa járulhat vasárnap az urnákhoz.

Míg a magasabb, legalább 60, de még annál is nagyobb részvétel Dannak kedvez, hiszen ebben az esetben a politikailag inaktív románok is elmehetnek szavazni, akiknek Simion megosztásra és konfliktusra alapuló kijelentései és politikája helyett jobb választásnak tűnhet Dan technokrata, a legtöbb esetben érzelemmentes kommunikációja.

A legnagyobb versenyre a diaszpórában van esély, amelynek szavazói hagyományosan tiltakozásképp rendszerellenes jelöltekre szavaznak, Simion mellett pedig Dan is annak számít, aki Bukarestben gyakran küzd a PSD és a PNL patrónusi rendszerével szemben.

Ennek oka, hogy Romániát többségében nem a kalandvágyó, magasabb végzettséggel rendelkezők hagyják el, hanem azok, akik a gazdasági helyzet miatt csak külföldön találják meg a számításaikat, így ők minden választáson a PSD és a PNL dominálta román patrónusi-kliensi rendszer ellen szavaznak.

Simion emiatt kifejezetten erős a diaszpórában, hiszen kampányrendezvényein egyrészt külön foglalkozik a Romániát elhagyókkal, valamint ezen döntésük alapját adó megélhetési és lakhatási válsággal – igaz, mint fentebb is írtuk, konkrét szakpolitikai tervek vázolása helyett sérelmi politizálást folytat e témákban.

Simionra az első fordulóban a külföldön élő románok 61 százaléka szavazott, míg Danra a 25,6 százalékuk. Így nem véletlen, hogy az elmúlt hétben elsősorban Románián kívül kampányolt, míg a hazai kampányát online jelenlétére szűkítette.

Emellett a másik fontos választói csoport, amelyen a választás kimenetele múlhat, a magyar kisebbség lehet. Mint arra a közép-európai ügyekben mindig naprakész Gemist is felhívta a figyelmet,

A magyar kisebbség kapcsán a legfontosabb kérdés nem az, hogy kire szavaznának, hanem hogy egyáltalán elmennek-e szavazni.

A többségében magyarlakta megyékben az első fordulóban elmaradt a részvételi arány az országos átlagtól, így a legnagyobb kérdés, hogy ez most vasárnap hogyan alakul, és vajon sikerült-e az RMDSZ-nek, az erdélyi egyházaknak, valamint Nicusor Dannak a magyaroknak címzett nyílt levelével meggyőzni őket a szavazásról.

Ráadásul az RMDSZ úgy buzdítja a Simion elleni szavazásra a magyar közösséget, hogy Simion sokszor olyan üzeneteket fogalmaz meg (szuverenitás, globalizmus, „woke” és marxizmus elleni harc stb), amit gyakran hallanak magyar politikusoktól is.