A magyarok inkább elégedettek a hazai demokrácia állapotával, többségük szerint az ország EU-tagsága is inkább jó dolog. A demokráciát, az emberi jogokat és a nemzeti identitások tiszteletét is védendő értékeknek tartjuk – derült ki az uniós parlament kedden közzétett kutatásából. Az emberek általánosságban az északi EU-országokban és Luxemburgban a legelégedettebbek a dolgok alakulásával, miközben az elnökválasztás előtt álló Franciaországban szkeptikus eredmény született.
A magyarok többsége szerint jó dolog az európai uniós tagság, az inkább előnyére vált az országnak, ugyanakkor az uniós átlagnál szkeptikusabbak abban, hogy az EU-s keret javítja az együttműködést az európai országok között
– többek között ez derült ki az Európai Parlament (EP) Eurobarométer kutatásából, amit huszonhét uniós tagországban, több mint huszonhatezer interjú elvégzésével készítettek tavaly ősszel. Hazánkban valamivel több, mint ezren vettek részt. Az EP kedden nyilvánosságra hozott felmérése „védeni a demokráciát” néven futott, az intézmény arra volt kíváncsi, hogy az európaiak miként vélekednek országuk EU-tagságáról, miket tartanak a legfontosabb, védendő európai értékeknek, illetve általánosságban milyen kép él az emberekben az Európai Parlament intézményéről. Kisebb meglepetésre utóbbival kapcsolatban egyértelműen pozitív eredményt hoztak ki: eszerint a megkérdezettek 58 százaléka szeretné, ha az EP a jövőben nagyobb szerephez jutna. Magával az intézménnyel kapcsolatban mindenesetre vegyes a kép a kontinensen: „teljesen negatívan” a megkérdezett csehek huszonöt, a szlovákok huszonhárom, a franciák pedig huszonkettő százaléka vélekedett az EP-ről. Utóbbi adat annak fényében meglepő, hogy az uniós parlament székhelye épp Franciaországban van. „Teljesen pozitív” véleménnyel – a lista élén – az írek tizenhét, a luxemburgiak pedig tizenkettő százaléka volt, de általánosságban a portugálokban, a svédekben és a magyarokban is inkább pozitív a parlamentről alkotott kép.
A németek ragaszkodnak leginkább az EU-tagsághoz
Ami a magyarokat illeti, a megkérdezett hazaiak hatvankettő százaléka szerint az ország EU-tagsága általában véve jó dolog. Hetvenkilenc százalék úgy véli, hogy az unióhoz való csatlakozás egyértelműen előnyére vált az országnak. Arra a felvetésre, hogy utóbbi mely területeket érinti,
a magyarok döntő többsége az új munkalehetőségeket, a gazdasági növekedést, valamint az életszínvonal növekedését jelölte meg.
Az európai átlagnál viszont jóval szkeptikusabban vagyunk abban, hogy az EU nagyobb beleszólást biztosít az embereknek a világban, és hogy az európai uniós tagság javítaná az együttműködést az európai országok között. Árulkodó, a magyarok az EU-átlagnál nagyobb arányban vélik azt, hogy az uniós tagság gyengíti az ország hangját a világban, és hasonlóképp az átlagnál többen gondolják úgy, hogy az a globalizáció negatív hatásait is erősíti. Arra a kérdésre, hogy az ország EU-tagsága „kiemelkedően fontos dolog” legnagyobb arányban egyébként a németek (harminckét százalék) és a luxemburgiak (harminchét százalék) feleltek igennel.
Inkább optimisták vagyunk a demokrácia állapotát illetően
Az EP arról is megkérdezte az európaiakat, hogy mely értékeket kellene kiemelten védeni. A magyarok többsége – az EU-átlaghoz hasonlóan – a demokráciát és az emberi jogokat jelölte meg válaszában. Hazánkban ugyanakkor az átlagnál jelentősen többen gondolják azt, hogy
az EU-nak a nemzeti identitások, kultúrák és hagyományok tiszteletét kellene erősítenie az uniós tagállamokban.
A mozgás szabadságát, valamint a vallás- és hitbeli szabadság ügyét szintén az uniós átlagnál nagyobb arányban tartjuk védendőnek.
Az Eurobarometer felmérésből kiderült az is, hogy a magyarok negyvenöt százaléka szerint jó irányba haladnak a dolgok az országban: ennél pozitívabb válasz csak hat másik EU-országban született – az élen Luxemburg, Írország és Dánia végzett. A legrosszabb véleménnyel országuk irányáról a románok, a szlovákok és a szlovének vannak: mindhárom EU-államban a megkérdezettek közel hetven százaléka gondolta, hogy inkább rosszul mennek a dolgok. Az EU alapítók között Franciaország a kirívó negatív példa: a franciák hatvankettő százaléka szerint rossz a választott irány.
A hazai demokrácia állapotával a magyarok ötvennégy százaléka volt elégedett, szemben az elégedetlenkedő negyvennégy százalékkal. Uniós szinten ez az erős középmezőny: a legelégedettebbek a dánok, a svédek és az írek, bőven nyolcvan százalék feletti aránnyal.
Közben a szlovénok és a görögök vannak a legrosszabb véleménnyel a demokráciájuk állapotáról, ezekben az országokban a polgárok hatvan százalék feletti arányban mondtak egyértelműen negatív véleményt.