A Kijevi Tudományos Akadémia elleni támadás: Európának fokoznia kell az Oroszországra nehezedő nyomást

A szeptember 28-i orosz támadás Kijev ellen újabb emlékeztető arra, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja nem korlátozódik katonai célpontok támadására. Egy orosz drón csapódott be az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Elnökségének épületébe, a főváros történelmi központjában. A támadás következtében tűz ütött ki, halálos áldozatok és sérültek is vannak.

A Volodimirszka utca 54. szám alatt található épület különleges jelentőséggel bír az ukrán tudomány számára. Az épület az Ukrán Tudományos Akadémia tevékenységéhez már 1919 óta kapcsolódik, és évtizedeken keresztül az ukrán tudományos gondolkodás egyik fontos központja volt.

A támadás azt bizonyítja, hogy az orosz agresszió nem csupán az emberek és az infrastruktúra ellen irányul, hanem Ukrajna kulturális és szellemi örökségét is veszélyezteti. Éppen ezért a nemzetközi közösség reakciójának nem pusztán deklaratívnak, hanem gyakorlati és határozott fellépésnek kell lennie.

Az Európai Unió tagállamainak fokozniuk kell az Oroszországra nehezedő szankciós nyomást: el kell zárniuk az orosz hadiipar finanszírozási forrásait, korlátozniuk kell a hozzáférést a kritikus technológiákhoz, valamint szigorítaniuk kell a már bevezetett szankciók kijátszása elleni ellenőrzéseket.

Minden újabb támadás, amelyre nem érkezik kellően határozott nemzetközi válasz, azt az üzenetet közvetíti a Kreml számára, hogy a további eszkalációnak nem lesz megfelelő ára. Európának ennek az ellenkezőjét kell demonstrálnia: a civil infrastruktúra, tudományos intézmények és békés lakosság elleni támadásoknak újabb és szigorúbb szankciókat kell maguk után vonniuk.

Az EU számára ez nem csupán Ukrajna támogatásának kérdése. Arról az alapelvről is szó van, hogy a határok, az emberi élet, a kultúra, az oktatás és a tudomány nem válhatnak büntetlenül az agresszió célpontjaivá.

Részvény: