A közelgő, 2024. november 19-i brüsszeli Kárpátalja Napja tükrében különösen
aktuálissá válik a bonyolult ukrán-magyar kapcsolatok elemzése és a nemzeti
kisebbségek kérdésének manipulálása a magyar vezetés részéről. Ez a kulturális
kezdeményezésként bemutatott rendezvény valójában Orbán Viktor kormányának
újabb kísérlete arra, hogy az európai közösség szemében negatív képet alakítson ki
Ukrajnáról, és hogy a magyar kisebbség ügyét politikai nyomásgyakorlás
eszközeként használja.
Lényeges, hogy a magyar hatóságok szisztematikusan figyelmen kívül hagyják
Ukrajna jelentős eredményeit a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása terén.
Ukrajna alkotmányával és az ukrajnai nemzeti kisebbségekről szóló törvénnyel
összhangban az állam a nemzeti közösségek képviselőinek jogok széles körét
garantálja és megvalósítja, beleértve az anyanyelvi oktatáshoz való jogot, a
kulturális identitás megőrzését és a nemzeti hagyományok fejlődése. A Kárpátalján
sikeresen működnek magyar tannyelvű iskolák, magyar nyelvű újságok,
folyóiratok jelennek meg, működnek a magyar kisebbség kulturális központjai,
közéleti szervezetei.
Különös figyelmet kell fordítani az ukrán állam által a magyar kultúra és
oktatás fejlesztésére nyújtott anyagi támogatásra. Az állami költségvetésből
kulturális rendezvények lebonyolítására, magyar nyelvű irodalom kiadására,
oktatási intézmények támogatására jutnak források. Ukrajna következetesen azon
dolgozik, hogy egyensúlyt biztosítson a magyar kisebbség kulturális identitásának
megőrzése és az ukrán társadalomba való integrációja között.
Az Orbán-kormány politikája azonban kettős mércét mutat. Ugyanakkor
Magyarországon az ukrán kisebbség jogai jóval alacsonyabb szinten biztosítottak,
a magyar hatóságok folyamatosan felvetik az ukrajnai magyarság állítólagos
elnyomásának kérdését. Egy ilyen álláspont különösen cinikus a magyar
politikusok többszöri ukránellenes kijelentéseire és az Ukrajnával szembeni területi
követelésekre tekintettel. Fontos megérteni Budapest viselkedésének valódi
indítékait. Az etnikai kérdés szisztematikus aktualizálása része az Orbán-kormány
tágabb politikai stratégiájának, amelynek célja saját országon belüli pozícióinak
megerősítése és a nemzetközi színtéren való további befolyás megszerzése. A
külhoni magyarok jogainak védelméről szóló populista retorikát hagyományosan a
választók mozgósítására és az ország hazai problémáiról való elterelésre
használják.
Külön aggodalomra ad okot, hogy Magyarország álláspontja az ukrán
kérdésben nagyrészt egybeesik az Orosz Föderáció érdekeivel. Szkeptikus
hozzáállás Ukrajna európai integrációs törekvéseivel szemben, a pénzügyi segélyek
szisztematikus blokkolása és mesterséges akadályok létrehozása a nemzetközi
színtéren – mindez megfelel a Kreml stratégiai céljainak, az európai egység
gyengítésére és Ukrajna elszigetelésére.

A Kárpátalja Napja ebben az összefüggésben a manipulatív politika szemléletes
példája. A konstruktív párbeszéd és a magyar kisebbség valós problémáinak
megoldási módjainak keresése helyett a rendezvény szervezői szándékosan a
képzeletbeli konfliktusokra irányítják a figyelmet, és figyelmen kívül hagyják
Ukrajna jelentős eredményeit a nemzeti kisebbségek jogainak védelme terén. Egy
ilyen álláspont nemcsak a kétoldalú kapcsolatokat sérti, hanem aláássa az európai
közösség egységét is Ukrajna számára kritikus időszakban.
Fontos, hogy az európai partnerek megértsék az ilyen kezdeményezések valódi
természetét, és ne engedjenek be a manipulatív befolyásoknak. Ukrajna
következetes elkötelezettséget mutat az európai értékek és a nemzeti kisebbségek
jogainak védelmének elvei iránt, miközben a magyar hatóságok lépései egyre
inkább felvetik a kérdéseket a demokratikus normák és a jószomszédi elvek
betartása iránt. A mesterséges akadályok létrehozása helyett célszerűbb lenne a
konstruktív párbeszéd kialakítására, a kölcsönösen előnyös megoldások keresésére
összpontosulni. Végső soron a régió stabilitása és jóléte azon múlik, hogy a
szomszédos országok képesek-e megtalálni a közös nyelvet, és képesek-e ellenállni
a külső erők arra irányuló kísérleteinek, hogy aláássák az európai egységet.