Európa az elmúlt évben csak helyettesítette a kieső orosz fosszilis energiahordozókat, azt is csak részben. Így nem akadt meg a háború hatására a megújulók térnyerése, sőt, sok új beruházás indult – többek között erről beszélt a Napi.hu-nak adott interjújában Sean Kidney, a Climate Bonds Initiative (CBI) vezérigazgatója az idei Lámfalussy konferencia alkalmából. A CBI egy nemzetközi civil szervezet, melynek célja a globális tőke mozgósítása az éghajlatváltozás elleni fellépés érdekében. Kidney professzor 2009-ben társalapítója volt a CBI-nak, és azóta is vezérigazgatóként tevékenykedik. Az általa vezetett CBI a fenntartható kötvények világméretű hitelesítőjévé vált, és jelentős szerepet játszott abban, hogy a globális zöld kötvénypiac évi 10 milliárd dollárról évi 1000 milliárd dollárra növekedett.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja energiaválsághoz vezetett, ami megnövelte mind a fosszilis, mind a megújuló energiaforrások iránti keresletet. Hogy hatott ez a zöld kötvények piacára?
Az energiaválság Európában nagymértékben megnövelte a megújuló energiaforrások iránti igényt, az EU-ban rengeteg új beruházás indult. A fosszilis energiahordozók iránti a kereslet összességében nem nőtt, csak a kieső orosz forrásokat kellett pótolni, de még azt is csökkenő mértékben: a gázfelhasználás jelentősen visszaesett. A kötvénypiacok ugyan gyengén teljesítettek 2022-ben, idén már a javulás jelei mutatkoznak, és arra számítunk, hogy a zöld kötvények aránya növekedni fog a teljes kibocsátáson belül, ezek az eszközök újabb aranykor elé nézhetnek.
Mi a véleménye a greenwashingról, a „zöldre mosás” elnevezésű folyamatról, melynek során névleg zöld kötvényt bocsátanak ki, de nem zöld célokra használják fel a pénzt?
Európában a zöldre mosás ténylegesen csak elenyésző mértékben fordul elő, miután az átláthatóság és a felhasználásról való beszámolási kötelezettség a kibocsátás alapfeltételei közé tartoznak. Vannak, akik egy projekthez kapcsolódó kötvény lejáratakor az újrafinanszírozáskor aggódnak a probléma miatt, miközben az újrafinanszírozás célja például egy korábban megépített naperőmű felújítása, fejlesztése, ami nem kevésbé zöld folyamat, mint az eredeti megépítése. Ráadásul a zöld kötvények elsősorban újrafinanszírozási eszközök a tőkepiacon.
A greenwashing, mint fogalom említése sokszor tévedést takar azzal kapcsolatban, hogy mi tekinthető ténylegesen zöld beruházásnak. Lényeges, hogy a befektetők megértsék, mely ipari beruházások támogatják klímavédelmi céljainkat, és melyek nem. Ezért létrehoztuk az EU fenntartható finanszírozás rendszerezési összefoglalóját, amelynek alapján a befektetők, bankok és kibocsátó vállalatok megérthetik, eldönthetik, hogy mi tekinthető ténylegesen zöldnek és mi nem.
Mit tehetnek a kereskedelmi bankok azért, hogy zöldebbé, klímabarátabbá válhassanak?
Rengeteg gyors gazdasági és társadalmi változás zajlik annak érdekében, hogy választ tudjunk adni a klímaváltozás kihívásaira. A legfontosabb dolog, amit a bankok megtehetnek, hogy támogatják ügyfeleiket ebben a változási folyamatban, leginkább azokat a vállalati ügyfeleket, akik kötvénykibocsátáson gondolkoznak. Segíthetnek tudatosítani, hogy a klímabarát tevékenységek és beruházások nem kockázatnövelő tényezők: ellenkezőleg, a bank, és ebben a nagy francia bankok élen járnak, a belső kockázatértékelési rendszerek előnyösebbnek ítélik a zöld hiteleket, kötvényeket. A bankoknak célszerű minden ügyfélkapcsolati hitelelbírálással foglalkozó munkatársat ennek szellemében továbbképezni, különösen azokat, akik vállalati ügyfelekkel foglalkoznak.
A bankok kialakíthatnak olyan termékeket, melyeknél a fedezetként szereplő értékpapírok zöld kötvények, vagy akár zöld hitelkártyákat is, amelyek jelzik a pénz felhasználásakor, hogy milyen az ügylet szén-dioxid-kibocsátási hatása. A bankok befektetési részlege növelheti a zöld kötvények arányát portfólióján belül a kockázat/hozam arány követelményeknek megfelelve, ebben jó példát mutatnak olyan bankok, mint a Barclays vagy a BNP Paribas.
Hogy lehetnek zöldebbek a központi bankok?
A jegybankok és pénzügyi felügyeleti intézmények által létrehozott NGFS (a pénzügyi rendszer zöldítésének hálózata) sokat foglalkozott már a kérdéssel, és további lehetőségeket keres. A lehetőségek közül megemlítek röviden néhányat:
olyan szabályozási környezetet teremthetnek, amely ösztönzi a zöld hitelezést, ahogy például az MNB figyelembe veszi a bankok tőkemegfelelési követelményeinél, ha zöld jelzálog-fedezetű kötvényeket tartanak;
zöld kötvény-vásárlási programot hirdethetnek, mint azt az EKB tette;
meggyőzhetik a pénzügyi intézményeket, a klímavédelem szempontjából káros tevékenységek finanszírozásának kockázatáról.